Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.09. - 2024.11.09.
Győr
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
Terror Háza Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1062, Budapest Andrássy út 60.
Telefonszám: (1) 374-2600
Nyitva tartás: K-V 10.00-18.00
Francesco Sisci
2015
kiadvány, könyv
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nyelv: magyar
Ár: 1500
A Kína látványos felemelkedésével járó változások mindannyiunk életét befolyásolják. Hogy ezeket a változásokat minél behatóbban ismerhessük meg, érdemes megtudnunk, miként vált Kína a hagyományos copfok, kerékpárok, és a Maót idéző egyenruhák világából a gigantikus, vakító neonfényű metropoliszok, gyorsvasutak és felhőkarcolók országává. A Pekingben élő Francesco Sisci most megjelent, Merre tart Kína? című kötetében ezeknek a változásoknak ered a nyomába.

Ez a rejtélyes és izgalmas, folyamatosan átalakuló, több ezer éves kultúrával bíró hatalmas ország ma is keresi a helyét a világban. Növekvő gazdasági és politikai szerepéből adódóan, a XXI. században először kénytelen valóban globális világszemléletet kialakítani. Újra kell értelmeznie történelmét, melynek következtében a gyökeres változástól sem riad vissza. Az elmúlt néhány évtizedben Kína számtalan régi hagyományáról mondott le: a poligám nagycsaládokat felváltotta az „egykézés”, a lapostetős házak helyére felhőkarcolók épültek, és a kínai nyelv is alapvetően megváltozott.

Míg Kínának korábban a nyugati változásokhoz kellett alkalmazkodnia, ma már a nyugati világ sem hagyhatja figyelmen kívül Kína hatását. A világ legnépesebb országa és második legnagyobb gazdasága a pekingi olimpiával és Mo Jen irodalmi Nobel-díjával a sport és a kultúra területén is bizonyított. Az új évszázadra ezernyi szállal kötődünk egymáshoz, hiszen a gazdasági kapcsolatok és az internet egyre közelebb hozzák egymáshoz Keletet és Nyugatot, így. Francesco Sisci felhívja a figyelmet: a következő évtizedekben nekünk kell majd megérteni a frissen nyugatosodott kínai kultúra alapvető sajátosságait.