Az erdészeti kiállítás bemutatja az erdőt mint életközösséget. A mi éghajlati viszonyaink között az erdő a legösszetettebb, a leggazdagabb életközösség. Benne a fák a meghatározók, de az erdő sok ezer növény- és állatfajnak is életlehetőséget nyújt.

Az erdőgazdálkodás története azt a folyamatot jeleníti meg, ahogyan az ember az első erdőt irtó, erdőt hasznosító tevékenységétől eljutott a mai, többcélú erdőgazdálkodáshoz. Hazánkban ennek a történelmi folyamatnak a magyar honfoglalástól kezdődően vannak emlékei. Így a legeltetésnek, aztán a szántóföldi művelés érdekében végzett erdőirtásoknak, a bányászathoz, ércfeldolgozáshoz kapcsolódó kiterjedt erdőpusztításoknak, s ez utóbbiakhoz kötődő, első szabályozott erdőgazdálkodási műveleteknek.

A 18., majd pedig a 19. század az okszerű, a hosszú távú erdőgazdálkodás tudományos és jogi megalapozásának az időszaka - s egyben az egyre nagyobb arányokat öltő természetátalakításé, erdőpusztításoké is. Magyarországon 1879-ben fogadták el az első korszerű erdőtörvényt, amely szerint az erdők zömében csak az állami erdőfelügyelet mellett lehetett bármilyen gazdasági tevékenységet folytatni.

Az erdészeti kiállításban az egyes erdészeti műveletek hármas időbeosztásban kerülnek bemutatásra: a második világháború előtti időszak, az 1950-es, 60-as évek és a mai erdészeti eszközök láthatók. A mondanivaló megértését fényképek és grafikák is segítik. A kiállításban a magyar, továbbá az angol és német nyelvű szöveg mellett a fotók színezése is igyekszik az illető tevékenység korban történő elhelyezését megkönnyíteni. Így a második világháború előtti időszakban készült fényképek barnák, az 1960-as, 70-es évekbeliek fekete-fehérek, míg a maiak színesek.

Az első világháború előtt Magyarország területének 26,2%-án állt erdő, ez az érték Trianon után 11,8%-ra csökkent. A második világháború utáni 12,0%-os erdősültséget napjainkig 18,4%-ra sikerült növelni. Ez az erdőtelepítési munka széles társadalmi összefogással valósult meg, s így az erdőből származó anyagi és nem anyagi jellegű javakra is joggal tart az egész társadalom igényt. A kiállításban hangsúlyosan szerepel a mesterséges erdősítés kép- és eszközanyaga, éppen azért, hogy az előbb említett erdőtelepítési munka legfontosabb fázisai bemutathatók legyenek. Az erdei maggyűjtéstől kezdve a csemetekerti munkákon át az erdők ápolásáig mind az egykori, mind a mai eszközök bemutatásra kerülnek. A különböző, az átlaglátogató által kevésbé ismert szerszámok használatának megértését fényképek segítik.

Külön felhívjuk a figyelmet a fakitermelés bemutatására. Itt nemcsak a kézi eszközök, illetve azoknak gépesített változatai, hanem az erdészeti szállítás nagy feladatát bemutató makettek is láthatók. Például az erdei és a folyami tutajozás makettjei.

Az 1970-es évektől kezdve Magyarország erdeit igyekeznek az erdők hármas hasznosítása követelményeinek megfelelően kezelni. Ez azt jelenti, hogy az erdőknek a fatermesztésen kívül védelmi (talaj-, árvíz-, természetvédelem stb.) és szociális-üdülési feladatokat is el kell látniuk. Ezért az is bemutatásra kerül, hogy a romló környezeti állapot ellensúlyozásának egyik lehetséges módja az új erdők telepítése, amit a racionális földhasznosítás szempontjai is alátámasztanak.

(Írta: Oroszi Sándor)