Kiállításunk Újpest - illetve az őskortól már itt található települések - emlékei nyomán igyekszik bemutatni a terület történetét. Gyűjteményünk kevés régészeti emlékkel rendelkezik. A Duna mentén folytatott ásatásoknál csiszolt kőszerszámok kerültek elő, de csak néhány töredék van birtokunkban, a leletek jó része a Budapesti Történeti Múzeum kiállításaiban tekinthető meg.

Újpest igazi története a XIX. század elején, egészen pontosan 1808-ban kezdődött. Ekkor vásárolta meg a fóti birtokot s vele a hozzá tartozó Káposztásmegyerpusztát és csatolt részeit gróf Keglevich Ágostonné (korábban gróf Károlyi Józsefné) az akkori tulajdonostól, Csekonics Józseftől. A fóti uradalmat a hölgy korán elhunyt első férjétől származó gyermekei számára vette meg, s a három felnőtt fiú közül - örökség útján - Károlyi Istvánnak juttatta.

Az amerikai típusú majorsági gazdálkodást folytató gróf a mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajú területet örökhaszonbéri szerződésekkel, más vidékről betelepülők részére felosztotta. 1840-től folyamatosan köttettek a szerződések, melyek saját korukban forradalmian újnak számítottak, komoly kedvezményekkel támogatva minden önálló ipari tevékenységet folytató polgárt. Így a népesség száma rohamosan szaporodott, s az 1841-től Újpest néven emlegetett település 1868-ban már nagyközség, 1907-től rendezett tanácsú, 1929-től megyei jogú várossá vált. (Tárlóinkban részletesen foglalkozunk a város fejlett iparával, annak jellemző ágazataival: az asztalos- és bőriparral, valamint a XX. század elejétől a Tungsram és a Chinoin vállalatokkal.)

A Károlyi család és a helyi tőkeerős polgárok segítették a széleskörű alsó és középfokú oktatási intézményrendszer kiépülését. Az 1910-es években a város már állandó színházzal is rendelkezett. Kórházak épültek külön a gyermekek és a járványos betegek részére; a szociális ellátás keretében pedig gyermeknevelő intézmények, öregek otthona és árvaellátás működött.

A város közlekedése, Budapest közelségének is köszönhetően, fejlett volt. Az itt megnyitott első vasútvonal (Budapest-Vác) után lóvasúttal, majd rendszeres busz- és villamos járatokkal kapcsolódott a fővároshoz az időközben már az ország negyedik legnagyobb ipari városaként is emlegetett Újpest. 1950. január elsejével a települést, mint a főváros IV. kerületét, Budapesthez csatolták. Az új állandó kiállítás eddig az időpontig követi nyomon lakóhelyünk történetét.