Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.09. - 2024.11.09.
Győr
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
Türr István Múzeum - Baja - Szentistván
A múzeum épülete
Cím: 6500, Baja - Szentistván Deák Ferenc utca 1.
Telefonszám: (79) 324-173
Nyitva tartás: III.15-XII.19.: Sze-Szo 10-16

2016. július 4-től december 31-ig a múzeum épületében folyó átalakítási munkálatok miatt az emeleti kiállítások (Élet a Dunán, Néprajzi csoportok Baja környékén) zárva tartanak, és szünetel a kutatószolgálat is.
1956, állandó kiállítás, helytörténet, történelem, történet, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(a néprajzi kiállítások megtekintésére)
460 HUF
Belépő felnőtteknek
360 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
600 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
(német nyelven)
2000 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF
Baja település története a kiállítás címében jelzett 300 évnél jóval nagyobb időtartamot ölel fel, állandó kiállításunkban azonban csak a török hódoltság megszűnte utáni történetét mutatjuk be a muzeológia eszközeivel, pillanatképeket felvillantva a város életéből 1696-tól 1990-ig.
Részlet a kiállításból
A kiállítás a török kor emlékei közül mutat be néhány igen szép tárgyat, s ezt követően indul az időutazás. A Habsburg császárok vezette felszabadító háborúk következtében a várost és határát a kincstár (kamara) foglalta le. I. Lipót császár 1696. december 24-én szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította Baját.

A török hódoltság alatt, később a török kiűzésére irányuló harcok, valamint a Rákóczi-szabadságharc következében a város és környéke elnéptelenedett, Bajára és környékére új népesség érkezett, s kialakult Baja és a környékbeli falvak sokszínű nemzetiségi összetétele. Osztrák kamarai tisztviselők jöttek a városba, a török fennhatóság alatt maradt Balkánról pedig bunyevácok valamint szerbek menekültek a felszabadított Bajára és környékére a XVII. század végén. Mária Terézia illetve II. József uralkodása idején nagy számú német lakosság vándorolt Bajára.

Baja igen fontos dunai kikötő volt, kereskedelme és kisipara virágzó várossá tette, ezért nevezték a XVIII. század végén Kis-Pestnek. A gazdag kereskedőváros vonzásának köszönhető, hogy a XIX. század első felétől kezdve jelentős számú zsidó lakosság telepedett meg itt.

A vasúti hálózat - Bajára nézve - kedvezőtlen kiépítése miatt azonban a XIX. század utolsó harmadára a fejlődés lelassult. Az első világháborút követően ugyanis (1919-1921) Baja szerb megszállás alá került, határszélre sodródott, s jelentős fellendülést megyeszékhellyé válása sem eredményezett. A kisipar tárgyi emlékei, a szerb megszállás idejének dokumentumai és egy kispolgári ebédlő-enteriőr jelzi e korszakot a múzeumi látogató számára.

A második világháború hadifogolyemlékei, plakátjai, a Duna-híd bombázásának fotói egy újabb, megpróbáltatásokkal teli időszak dokumentumai, melyeket az újjáépítés, a háború utáni választások jellemző plakátjai és tárgyai mutatnak be.

Az ötvenes évek világát egy enteriőrrel, valamint jelképesen egy felépített-lebontott téglafallal, egy megbillentett szocreál festménnyel - hangulatában igyekeztünk megragadni. Az 1956-os forradalom bajai dokumentumai mellett egy fényképen a Magyarországon elsőként, (1956 októberének végén) Baján emelt '56-os emlékművet láthatja a látogató.

A kiállítás utolsó szakaszán, a második világháborús plakáttal szemben, mely a bolsevik veszedelmet jeleníti meg, az 1990-es választások ismert "Tovarisi konyec" plakátja köszön vissza, valamint az 1947-es választásokkal párhuzamosan a '90-es választások néhány jellemző, a kor hangulatát tükröző plakátja is. Kiállításunkat Baja régi-új címere zárja.
Múzeumi órák
10 - 18 éveseknek
A foglalkozás célja, hogy belelássunk a középkori Baja mindennapjaiba, lássuk milyen volt békében, harcban, virágzáskor és elnyomás alatt. Mindezek mellett a céhek szerveződése, felépítése, élete és három mesterség bemutatása is helyet kap az itt töltött idő alatt. tovább