Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Thorma János Múzeum - Kiskunhalas
A múzeum épülete
Cím: 6400, Kiskunhalas Köztársaság utca 2.
Telefonszám: (77) 422-864
Nyitva tartás: III.1-XI.30.: K-Szo 9-17
állandó kiállítás, állattenyésztés, gazdaság, háziállatok, helytörténet, mezőgazdaság, néprajz, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(15 főig)
1000 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Belépő családoknak
(3 főtől)
600 HUF
/ család
A kiállítás a város 17-19. századi helytörténeti emlékeit és néprajzi tárgyait mutatja be. Halas a 13-14. században a kun Csertán nemzetségnek volt a központja. A mezőváros a török uralom alatt többször elpusztult a környékbeli kun szállásokkal és magyar falvakkal együtt. Halas végleges újratelepülése 1628 körülre tehető. 1686-tól a várost Pest vármegye solti járásához számították. Több földesúri család igyekezett megszerezni a területet, végül Esterházy Pál nádor segítségével sikerült elérni, hogy 1693-tól Halas a Jászkun kerülethez tartozzon. Ebből az évből maradt ránk a város első pecsétje.
Kiskunhalas ábrázolása 1784-ből a csizmadiák céhlevelén
1702-ben I. Lipót császár a Jászkunságot, benne Halast eladta a Német Lovagrendnek. 1745-ben Mária Terézia engedélyével a kiskunok, nagykunok és jászok mintegy 580800 aranyforint fizetésével és 1000 lovaskatona felállításával megváltották magukat. Ezt a megváltást nevezzük redemptionak.

A 17. század végén a lakosság nagy része református vallású volt. A helyi és a debreceni iskolákban egyre több halasi paraszt-polgár tanult, akik közül később a város vezetői kerültek ki.

A 18. században Halas legfőbb jövedelemforrása a pusztai állattartás volt. Főként szarvasmarhát, lovat és juhot tenyésztettek. A 18. század közepétől fejlődött ki Halason a céhes kézműipar. Elsősorban a helyi anyagokat feldolgozó, a parasztság igényeit kielégítő iparágak virágoztak, mint például: takács, csizmadia céh.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból a város is kivette részét. Erre utalnak a ránk maradt korabeli plakátok és fegyverek. Az 1860-63 között végrehajtott földosztás- és tagosítás jelentősen megváltoztatta a gazdasági és a földbirtokviszonyokat. Visszaszorult a pusztai állattartás és megnőtt a művelt földterület nagysága. A régi nagy redemptus tanyák mellett egyre több kisgazda- és szegénytanya létesült.

Az első halasi szélmalom 1798-ban épült. A 20. század elején még 38-at tartottak számon, ám a gőzmalmok elterjedésével számuk fokozatosan csökkent.

Halas irodalmának jellegzetes színfoltja a kéziratos énekeskönyvek hagyományát folytató, saját verseik közé népszerű költők verseit is lemásoló parasztköltők tevékenysége. A város fő büszkesége a különböző csipkeműhelyekben száz éve készülő varrott csipkeremekek.
Múzeumi órák