Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk - birtokukat elvesztve - tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. A Thorma családban a gyermekeket a töretlen hazafiasság, a 48-as eszmék szellemében nevelték. Mikor Thorma a nagybányai minoriták iskolájába került, a gimnáziumi évek alatt, a gyermekkor mesévé színesedett elbeszélései immár konkrét történelmi ismeretekké hitelesedtek.

A pályakezdő Thorma előbb Pestre ment, Székely Bertalan növendékeként kezdte meg tanulmányait, s onnan vezetett útja az akkori gyakorlat szerint a bajor fővárosba, Münchenbe. Thorma itt Hollósy Simon köréhez csatlakozott. Az ő nagyhírű magániskolájában ismerkedett meg az új művészeti eszmékkel.

A millenium küszöbén a két volt tanítvány, a már önálló pályára lépett Thorma és Réti lesznek azok, akik Hollósyt a nagybányai leköltözésre rábírják. Itt született a nagybányai festőkolónia. Hollósy távozása után, 1902-től Ferenczi Károly, Réti István, Grünwald Béla és Thorma János lett az állandósult nagybányai festőtelep és szabadiskola vezetője.

A kolónia társadalmi életének szenzációja volt, amikor az addig magányosan élő, hatvanéves művész feleségül vette volt tanítványát és távoli rokonát Kiss Margitot. Ez az 1929-es év szeptemberében történt. Pályafutása során ez idő tájt vállalkozott először egyéni kiállításra. Szatmáron (feleségével közösen) az 1931-es esztendő őszén mutatkozott be.

Thorma keserű tapasztalatokban élte meg az idők változását. A szabadiskola egykori alapítói közül ő ragaszkodott leginkább a történeti romantikához. Hitte, majd csak hinni akarta, hogy a műtermi komponált mű összehasonlítható a természetelvűséggel. Heroikus történelmi kompozícióját, a Talpra magyar!-t sziszifuszi küzdelemmel festette negyed századon át, élete végéig.

Utolsó korszakában - leszámítva a nagy műre fordított rengeteg idejét - egyre távolodott a drámai témáktól. Művészete epikus, majd lírai töltetet nyert. Kompozíciós témák (Ibolyaszedők, Majális, mitológiai jelenetek), portrék, opálos ragyogású aktok és számtalan tájkép került ki keze alól. Kis lovas kocsival járt ki Nagybánya környékére tájképezni; egy ilyen úton döntötte le - erejét elrabolva - a leselkedő halál (1937).

Murádin Jenő