A kiállítás - melyet 1993-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át a nyilvánosságnak - Komló történetének rövid áttekintésével kezdődik. Megtudhatjuk, hogy Komló a 10 házból álló faluból miként fejlődött 1947-re nagyközséggé, majd 1951-re várossá. A kiállítás a város történetét számos aspektusából vizsgálja.

Az első kiállítóterem a rómaiak ittlétére utaló tárgyi emlékeket, pl.: mezőgazdasági eszközöket, dísztárgyakat mutat be, a Komlón és környékén fellelhető római kori villákat ismerteti.

Ezt követően a környék középkori írásos és tárgyi emlékeit tekintheti meg a látogató. Komló nevét először egy 1256-ból származó oklevél említi. A falu 1543-ban került török megszállás alá, kiűzetésük után mindössze két ház maradt épen.
Komló tárgyi emlékei között számos érdekességre bukkanhatunk: a múzeum egyik ritkasága az 1743-ban kiadott Werbőczy-törvénykönyv.

A múzeum néprajzi termében XIX. század végi és XX. század eleji, Komlón használt háztartási eszközök, kisebb bútorok (tulipántos láda, szökröny) és egyéb kiegészítők teremtenek századeleji hangulatot. Egy másik teremben korabeli borbélyműhely és cipészműhely berendezésével ismerkedhetünk meg.

A kiállítás nem mulasztja el a helyi oktatás történetének bemutatását sem: a két világháború közötti állami elemi népiskola berendezését, valamint a tárlókban régi bizonyítványokat és egyéb oktatással kapcsolatos dokumemumokat tekinthetünk meg.
Érdekesség, hogy Baranya megyében már a kora középkorban is folyt oktatás, amely sajnálatos módon a török hódoltság idején megszűnt. A XVIII. század végén Komlón újra megindult az oktatás: a gyerekeket egy ideig a harangozó tanította. Mára a város 6 általános és 3 középiskolával rendelkezik.

Az ún. bányászati teremben makettek, bányászlámpák és bányászegyenruhák idézik a múltat.
A komlói korszerű szénbányászatot a XIX. század utolsó évtizedében Engel Adolf alapozta meg. A bányászat megindulása után erőteljesen fejlődött a település: kiépítették ill. felújították az utakat, átadták a kincstári bánya iparvasúthálózatát, gyógyszertárat alapítottak, községrendezési munkálatokba kezdtek. Később felépült a templom is. A Pécs-Komló közötti autóbuszjárat 1934-ben indult meg. Majd áttértek a villamos közvilágításra is.

Az utolsó teremben a jelen dokumentumait, Komló négy testvérvárosától - a francia Eragny-sur-Oisetól a német Neckartenzlingentől, a romániai Belényestől és az olaszországi Torrice-től - származó emléktárgyakat tekinthetjük meg.