Az állandó kiállítás - melynek keretében régi nyomdaipari gépek és termékek kerülnek bemutatásra - a Kner család tagjainak munkásságával és a Kner Nyomda történetével foglalkozik.

1882-ben alapította nyomdáját Kner Izidor, aki igényes, színvonalas munkáival hamarasan kitűnt a többi nyomdász közül. A közigazgatási nyomtatványok készítése és forgalmazása jelentette számára a gazdasági alapot, ez tette lehetővé a könyvkiadást és a művészi báli meghívók forgalmazását is.

Elsőszülött fia, Kner Imre - lipcsei tanulmányai után - 17 évesen lett a nyomda műszaki vezetője. A kor tipográfiai gyakorlatával szakítva megalkotta a barokk tipográfiát. Grafikus munkatársa Kozma Lajos volt, akinek feladata többek között a könyvdíszek, az iniciálék és a körzetek rajzolása volt. A díszek felhasználásával készültek a barokk tipográfiájú könyvek, melyekkel országhatáron túl is ismertté tették a Kner nevet.

Később, a Bodoni betű alkalmazásával a klasszicista tipográfia felé fordultak: a harmincas évek könyvkiadására e stílus volt jellemző.

A nyomdaalapító és gyermekei mindig szem előtt tartották a kiváló minőséget, a művészi színvonalat, az üzleti tisztességet és a megfelelő propagandát. Mindennek köszönhető, hogy a két világháború közötti időszakban a művészi magyar könyvkiadást a vidéki nyomdák közül a gyomai Kner név fémjelezte itthon és külföldön egyaránt.

A Kner család koruk haladó gondolkozású embereivel állt kapcsolatban, akiknek munkái a gyomai nyomdában láttak napvilágot.

A család számos más területen is jeleskedett. A nyomdász, tipográfus Kner Imre szakirodalmi munkássága is jelentős: számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást és rendszeresen publikált szakfolyóiratokban. Huga, Kner Erzsébet művészi könyvkötészete és öccse, Kner Albert tervező reklámgrafikusi munkássága Magyarországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződött. Haiman György pedig, a nyomdaalapító elsőszülött unokája, nemzetközileg elismert tipográfus, kutató volt.

A második világháború szakította meg a nyomda szép ívű fejlődését: a Kner család több tagja a Holocaust áldozata lett.

Az 1945 utáni korszak sok változást hozott a nyomda életében: 1949-ben államosították, majd 1963-ban hozzácsatolták a békéscsabai volt Tevan nyomdához, és az így egyesített, békéscsabai székhelyű nagyvállalat 1964-ben felvette a Kner Nyomda nevet.

A magyarországi rendszerváltás után a gyomai nyomda 1992. január 1-től magántulajdonba került.
(Füzesné Hudák Julianna: Kner Nyomdaipari Múzeum)