Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum - Borsodi Tájház - Edelény
A tájház udvara
Cím: 3780, Edelény Borsodi út 155.
Telefonszám: (48) 525-080, (30) 628-3007
Nyitva tartás: IV.1- X.31.: K-V 9-17
állandó kiállítás, egyháztörténet, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
240 HUF
Belépő diákoknak
120 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
120 HUF
A Borsodi földvár Északkelet Magyarországon, Miskolctól mintegy 30 km-re É-ra, a Bódva folyó partján helyezkedik el. A vár Borsod megye első központja, a körülötte létrejött Borsod település pedig, amely az 1950-es évek óta Edelényhez tartozik, a megye névadó települése volt.
Légifelvétel az ásatásokról
A történeti Borsod megye egyike a Szent István által, az államalapítás során létrehozott megyéknek. E korai megyék élén egy-egy, a király által kinevezett és neki felelőséggel tartozó ispán állt. Szerepe a megyei közigazgatás, bíráskodás és az adószedés irányításában, valamint a katonai feladatok megszervezésében állt. Az ispánok székhelye a Borsodihoz hasonló módon épült várakban volt.

A Borsodi földvár ásatása (1987-1999) bebizonyította, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a vár nem egy őskori erődítmény felújításaként épült. A várfalakat jelentő sáncok a 10. század végén, a 11. század elején, egy, a Bódva fölé magasodó természetes dombon készültek. A ma csak egyszerű földhányásnak látszó sáncokat fa szerkezet erősítette, miként az államalapítás korának legtöbb magyar várát. A 11-13. századi haditechnika mellett ezek a várak bevehetetlenek voltak.

Az esperesek központja az ispáni székhelyeken állt. Ilyen esperesi központnak tekinthető a Borsodi földvárban feltárt templom is. Az esperesi templomon kívül állt egy másik templom is a korai megye székhelyén. Romjait a mai borsodi református templom alatt sikerült feltárnunk.

A földvár feltárása során a vár belsejében egy 10. századi település maradványaira sikerült rábukkanunk. Az egyszerű, agyagba rakott kőből és sárral betapasztott vesszőfonatból épült házak leégtek, romjaikon épült fel az ispáni vár. Az összedőlt házakban megőrződött teljes berendezésük.

Anonymus elbeszélése szerint a várat Bors vezér építette, akit a honfoglalás során Árpád fejedelem küldött a környék kikémlelésére és birtokba vételére. A modern tudományos kutatások tükrében azonban egyre kevésbé fogadható el hiteles történeti forrásként, hiszen az ásatások során feltárt vár - mely feltehetően a XIV. század elejére már lakatlanná vált - a 11. században épült. Az viszont kétségtelen, hogy a vár -, majd később a megye is Bors vezérről nyerte elnevezését.

A múzeumban megtekinthető kiállítás a X. századi település mindennapjait, lakóházait gazdasági életét mutatja be, valamint a XI-XIII. századi megyeszékhely életébe, egyházi és világi közigazgatásának rendszerébe nyújt betekintést.

(Szöveg: Wolf Mária)