Az önkormányzati fenntartású múzeumok szakmai munkájának támogatására hozta létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma az úgynevezett Alfa –programot, amelyen 2012-ben 5 település, hat szakmai programja szerepelt sikeresen, köztük Hódmezővásárhely is. A 27 millió forintos támogatást az önkormányzat az Alföldi Galéria állandó kiállításának korszerűsítésére es bővítésre fordította. A galéria emeleti állandó kiállítása 1984-ben került kialakításra és 1985-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A kiállítás a termek felújítását követően egy kismértékű változtatással és kiegészítéssel, a látogatói körüljárást elősegítő, az Alföld művészetéről teljesebb képet adó módon került visszaépítésre.

A látogatókat egy különleges, "kétoldalas" mű fogadja az emeleten: Barcsay Jenő 1925 körül készült Befejezetlen akt tanulmányának különlegessége, hogy a vászon másik oldalára Tornyai János a Csokorkötő című képéhez készített tanulmányt. A vászon azonban eredetileg Barcsay Jenő tulajdonában volt – mint a vakráma vízszintes oldalaira feketével felfestett BJ monogram is jelzi – s ezt ajándékozhatta Barcsay közös szentendrei éveikben az idős Tornyainak. A vászon hátoldalán azonban, egy Barcsay konstruktív korszakának kezdeti éveiben festett női akttanulmány látható. A folyosón Medgyessy Ferenc (1881-1958) kisplasztikáit tekinthetik meg az érdeklődők.

A Tóth Menyhért (1904-1980) teremben a huszadik század magyar művészettörténetében emblematikus figurává vált művész anyaga jelenti első találkozást az állandó kiállítás anyagával. A tárlat első történeti terme az alföldi iskolához kötődő alkotókat mutatja be. Az állandó kiállítás fő termének meghatározó alkotója Tornyai János (1869-1936). Itt láthatjuk élete nagy vállalkozását a Juss-t, életrajzi ihletettségű Bús magyar sorsát, drámai erejű Viharját és Gémeskútját. Tornyai korai munkásságában érződik a példakép, Munkácsy hatása, akinek Tornyainak dedikált Női fej tanulmányát itt állították ki a kiállítás rendezői. Pásztor János (1881-1945) szobrai jól egészíti ki a Tornyai-festményeket. A Szegeden született, de kora gyermekkorától Vásárhelyen élt és alkotott Endre Béla (1870-1928) művei harmonikusak, a világgal kibékült, lírai egyéniségről vallanak.

Az utak széjjelválnak címet viselő teremben hangsúlyosabban szerepel a Vásárhelyhez több szállal is kötődő Rudnay Gyula (1878-1957). A „ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz” érzékletes példáját Darvassy István (1888-1960) és Iványi Grünwald Béla (1867-1940) azonos témájú műveiben láthatjuk. A magyar expresszionista festészet jeles alkotója Frank Frigyes (1890-1976) a ’30-as években közel tíz éven át tért vissza rendszeresen a Tisza holt ága melletti Mártélyra. A Szolnokhoz szintén erős szálakkal kötődő Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a színek gazdag áradásában, az életörömet sugárzó Gyümölcsszedő mellett az erőteljesen festett Fiúporté-val gazdagítja a kiállítást.

A kiállítás külön egységben mutatja be azt a különös sorsú Wiener-gyűjteményt, amelynek létrehozója dr. Wiener Tibor, a város egykori görögkeleti plébánosa különös érzékenységgel és kvalitásérzékkel gyűjtötte össze kollekcióját. A város 1945 utáni művészetét bemutató kiállítási szekció mintegy tisztelgés a Vásárhelyi Őszi Tárlatok hatvan éve előtt.