1871-től 1949-ig kizárólag az Állami Nyomdában készültek a Magyar Postaigazgatás bélyegei. A bélyeggyártást kőnyomással kezdték. Ezzel a nyomdai eljárással készült az 1888. évi első vegyes (kő- és könyvnyomású) bélyeg alapnyomata és az 1919-ben és 1920-ban kibocsátott bélyegek közül egy-egy sorozat.

1949-től nyomtatnak a Pénzjegynyomdában bélyeget. Az ekkor készült Petőfi emléksort réznyomással gyártották. Későbbiekben vegyes nyomással: könyv-réz, ofszet-réz és acélmetszet együttes alkalmazásával is készítettek bélyegeket.

Magyarországon elsőként a Pénzjegynyomdában készítettek bélyegeket acélmetszetről. A színek élénkítése, a vegyes nyomdatechnika igen szép nyomdai kivitelt eredményezett.

Érdekességként és filatéliai ritkaságokként mutatjuk be a gyártás közben létrejött nyomási és fogazási különlegességeket. Előfordulásuk főként a klasszikus időszakban gyakori.

A kettősnyomatok közül a fordított bélyegképpel létrejött 1881. évi 10 krajcár ritkaság. A téves értékjelzéssel gyártott bélyegek közül legismertebb az 1913. évi Turul és az 1921/24. Arató tévnyomatai.

A tervezőművészek közül sokan nemzetközi elismerést is szereztek, mint Légrády Sándor, Vertel József, Gál Ferenc vagy Zombory Éva.

Az állandó kiállítás 1871-1987-ig mutatja be a bélyeg sorozatokat; a napjainkig gyártott bélyegeket az iparművészeti gyűjtemény tartalmazza.