2024. november 21. csütörtök
Olivér
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum - Gödöllő
 |
Cím: 2100, Gödöllő Grassalkovich Kastély
Telefonszám: (28) 420-331, (28) 430-864
E-mail: informacio@kiralyikastely.hu
Nyitva tartás: I.2-II.28.: H-V 10-17
III.1-31.: H-P 10-17, Szo-V 10-18 IV.1-X.31.: H-V 10-18 XI.2-XII.31.: H-P 10-17, Szo-V 10-18 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Egyéni belépő felnőtteknek
(Kastély)
|
4200 HUF
|
|
|
Egyéni belépő diákoknak
(Kastély)
|
2600 HUF
|
|
|
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(Kastély)
|
2600 HUF
|
|
|
Belépő családoknak
(Kastély)
|
9900 HUF
|
/ család
|
|
Audio guide
(magyar, angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, kínai, japán, lengyel, szlovák és román nyelven)
|
1000 HUF
|
/ készülék
|
Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbach bajor hercegnő - családi körben Sisi - 1837 karácsony estéjén született Münchenben.
1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rendiek templomában fényes külsőségek között lett Ferenc József osztrák császár hitvese.
1855-ben megszülte első gyermekét, Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd 1858-ban Rudolfot, a trónörököst. Anyósa szinte azonnal elvette tőle a gyermekeket, nevelésükbe nem szólhatott bele. Az 1860-as évektől kezdve őt tartották a világ legszebb asszonyának.
1863-ban magyar nyelvtanárt fogadott, majd egy év múlva már olyan kísérőnőt keresett, akivel magyarul tud beszélgetni. Egy kecskeméti nemesi család leányára esett a választása, Ferenczy Idára, aki örökre Erzsébet hűséges barátnője lett.
1866-67-ben minden lehetséges eszközzel segítette az osztrák-magyar kiegyezést, amelynek eredményeként 1867. június 7-én Ferenc Józsefet magyar királlyá és őt királynévá koronázták. Ebből az alkalomból vásárolta meg a magyar állam a Gödöllői Grassalkovich-kastélyt, a királyi pár vidéki rezidenciája számára. 1868-ban a budai Királyi Várban született meg negyedik gyermeke, Mária Valéria, akit "magyar kislánynak" nevelt, s akivel sok időt töltött Gödöllőn.
Életének végét beárnyékolták a tragédiák: testvérei, barátai halála és köztük a legfájóbb, 1889-ben fia öngyilkossága Mayerlingben. Ettől kezdve ritkábban jött Magyarországra. Utolsó magyarországi közszereplésére 1896-ban került sor, a millenniumi ünnepségen.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján az anarchista Lucheni Erzsébet mellébe döfte e célra kihegyezett reszelőjét, s a királyné elvérzett.
Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével.
Tragikus halála legendájának finomodását és a kultikus elemek megerősödését hozta. Az országban mindenütt róla készült szobrokat állítottak fel, emlékparkokat ültettek, utcákat, tereket, jótékonysági intézményeket neveztek el.
1908-ban a budai Királyi Palotában Erzsébet Királyné Emlékmúzeum nyílt, amely 1944-ig fogadta látogatóit.
A királyné tisztelete - nem hivatalos formában - változatlanul megmaradt a szocialista rendszer alatt is. A rendszerváltozás után feléledt Erzsébet kultusz új központjává a Gödöllői Királyi Kastély vált.
1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rendiek templomában fényes külsőségek között lett Ferenc József osztrák császár hitvese.
1855-ben megszülte első gyermekét, Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd 1858-ban Rudolfot, a trónörököst. Anyósa szinte azonnal elvette tőle a gyermekeket, nevelésükbe nem szólhatott bele. Az 1860-as évektől kezdve őt tartották a világ legszebb asszonyának.
1863-ban magyar nyelvtanárt fogadott, majd egy év múlva már olyan kísérőnőt keresett, akivel magyarul tud beszélgetni. Egy kecskeméti nemesi család leányára esett a választása, Ferenczy Idára, aki örökre Erzsébet hűséges barátnője lett.
1866-67-ben minden lehetséges eszközzel segítette az osztrák-magyar kiegyezést, amelynek eredményeként 1867. június 7-én Ferenc Józsefet magyar királlyá és őt királynévá koronázták. Ebből az alkalomból vásárolta meg a magyar állam a Gödöllői Grassalkovich-kastélyt, a királyi pár vidéki rezidenciája számára. 1868-ban a budai Királyi Várban született meg negyedik gyermeke, Mária Valéria, akit "magyar kislánynak" nevelt, s akivel sok időt töltött Gödöllőn.
Életének végét beárnyékolták a tragédiák: testvérei, barátai halála és köztük a legfájóbb, 1889-ben fia öngyilkossága Mayerlingben. Ettől kezdve ritkábban jött Magyarországra. Utolsó magyarországi közszereplésére 1896-ban került sor, a millenniumi ünnepségen.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján az anarchista Lucheni Erzsébet mellébe döfte e célra kihegyezett reszelőjét, s a királyné elvérzett.
Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével.
Tragikus halála legendájának finomodását és a kultikus elemek megerősödését hozta. Az országban mindenütt róla készült szobrokat állítottak fel, emlékparkokat ültettek, utcákat, tereket, jótékonysági intézményeket neveztek el.
1908-ban a budai Királyi Palotában Erzsébet Királyné Emlékmúzeum nyílt, amely 1944-ig fogadta látogatóit.
A királyné tisztelete - nem hivatalos formában - változatlanul megmaradt a szocialista rendszer alatt is. A rendszerváltozás után feléledt Erzsébet kultusz új központjává a Gödöllői Királyi Kastély vált.
|
|
