A kiállítás címe egy népdal töredéke, amelyet Nagykőrös Tetétlen pusztáján hallott az idős pásztorember ajkáról énekelni Arany János. Az állandó kiállítás mint regionális kiállítás bemutatja Nagykőrös mezővárost, s annak hírességére helyezi a súlypontot.

A honfoglalást megelőző korokból páratlan értékű az aranyveretes avar fejedelmi kard. A honfoglalás korából övveret, nyíl darabjai ismeretesek. Az Árpád-korban több templomos hely létezett Nagykőrös környékén. A XIV-XV. század folyamán ezek elnéptelenedtek, s ezáltal növekedett meg Nagykőrös jelentősége: kialakult a tágas határa, amely a mezőgazdálkodás számára biztosított kedvező feltételeket. A középkori falvak értékes régészeti leletanyagában unikális érték a XIII. század ludasi körmeneti kereszt ún. tollkoronás Krisztus korpusszal.

A török hódoltság korában (1541-1686) Nagykőrös mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben megerősödött. A kiállítás érdekességei közé tartoznak a külterjes állattartás eszközei, valamint a mezővárosokra oly jellemző fejlett kézműipar emlékei (pl. Szabó Céh ezüst pecsétnyomója 1617-ből, az ezüst céhpohár 1629-ből, az ötvös Céh pecsétnyomója 1666-ból).

A XVIII. században, a XIX. század első felében újabb céhszervezetek alakultak meg (pl. takácsoké 1725-ben, a kovácsoké 1750-ben, ácsoké 1804-ben, szűrszabóké 1830-ban). Míves kovácsoltvas szerszámok reprezentálják a mezőgazdaságot (ekevas, szénavágók, amelyek között Magyarországon a legkorábban ismert 1786-ban készült). A túróeke érdekességnek számít, akárcsak a szárazmalom makettje, valamint az egykor igen híres nagykőrösi szőlészet és borászat eszközállománya.

A város egyöntetűen kiállt az 1848-as forradalom eszmeisége mellett, s tettekkel is adózott a hadszíntereken nemzetőrként, s a reguláris hadsereg tagjaiként. A nagykőrösi kaszárnyában toborozták 1848 őszén a 13. Hunyadi, majd a 16. Károlyi honvéd huszárezredeket.

A szabadságharc bukása után Nagykőrös a református gimnáziuma révén vált a nemzeti kultúra oltalmazójává. Arany János 1851. november elején érkezett a városba, s 1860-ig tanított a gimnáziumban. Kitűnő tanártársai (közöttük Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor történészek, Szabó Károly műfordító, bibliográfus) szellemi központtá varázsolták Nagykőröst. Összesen heten váltak a Magyar Tudományos Akadémia tagjaivá. A kiállítás kiemelkedő része az Arany János nevével fémjelzett mezővárosi szellemi virágkor. Arany János értékes dolgozatjavításai mellett fontos helyet foglalnak el a családi vonatkozású dokumentumok és tárgyak (pl. Arany Juliska ezüstpénzekből készült karkötője, Arany Jánosné brosstűje). Arany János irodalmi munkásának dokumentumai. A kiállításban látható a "Nagyidiai cigányok", "Katalin", "Szent László füve", "A fülemüle" költeményeinek kéziratai). Arany János munkásságának döntő többsége Nagykőrösön valósult meg, teljesedett ki, s ennek halhatatlan részét alkotja a balladaköltészete, a Hunyadi-balladakör.

Dr. Novák László Ferenc