A Gödöllői dombvidék sajátos tájegységünk, mintegy összekötő kapcsot jelent az Északi-középhegység és az Alföld között. Területének nagy részét ma is erdő borítja. Legelterjedtebb természetes erdőtársulása a gyertyános tölgyes.

Legértékesebb részein 1990-ben tájvédelmi körzetet létesítettek. Kiállításunk a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része egy gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti, a jellemző emlős- és madárfajokkal. Az erdő szomszédságában található a tisztásokkal váltakozó, nyílt, mocsarasodó erdő - sajátos állat- és növényfajaival; mellette pedig a harmadik élőhely látható, a nyíltvizű nádas tó.

A Gödöllő környéki erdők legjelentősebb nagyvadjai a szarvas, az őz és a vaddisznó. Ragadozó emlősök csoportjaiból elterjedt a róka, a görény és a hermelin.

A madarak fajgazdagsága feltűnő. A talajon vagy talaj közelben szerzi táplálékát a feketerigó és a vörösbegy. Rendszerint a fák tuskója körül keresgél az ökörszem. A fatörzs szint legjellemzőbb lakói a harkályok, sokszor ők készítenek megfelelő odút más madárfajok számára is. A törzseken szerzi táplálékát a fürge csuszka, a költési időben az elhagyott harkályodúkat kihasználva fészkelnek a seregélyek. A lombkorona szinten él a szajkó; magasabb fákon fészkel a héja és a karvaly.

A tisztásokkal váltakozó nyílt erdő flórája és faunája ugyancsak gazdag. A vadászható fajok közül itt található a ma már egyre ritkuló mezei nyúl; a föld alatti telepekben pedig az üregi nyúl él. A nyíltabb pusztafüves lejtők facsoportjainak madara a kis őrgébics, a kimagasló kórók tetejéről les zsákmányára a cigánycsuk.

A harmadik élőhelytípus a völgyaljakban kialakuló nádas tó. A tavak víz alatti élete igencsak gazdag. A gyakori halfajok mellett megtalálható a ritka és védett réti csík és a vágócsík; a kétéltűek közül a tarajos gőte, a pettyes gőte, vagy a kecskebéka.

A tó körüli füzek odvaiban még elvétve költhet a szalakóta, olykor a kuvik. Természetesen az emlősök sem hiányoznak a mocsári környezetből. Előfordul itt a télen fehér bundát öltő hermelin. A nádasban, közel a vízszinthez építi fészkét a kószapocok.

A kiállítás befejező része a térség vadászati múltjába, vadásztörténetébe enged betekintést.