A székesfehérvári Fekete Sas patika barokk berendezését a jezsuita faragóműhely 1758-ban készítette el. Patikájuk azonban már korábban is volt. Vanossi Antal, a székesfehérvári építkezések mecénása 1746-ban írja a házfőnöknek, hogy egy németül, magyarul, szlovénül és latinul jól beszélő patikust küld a városba: Johannes Maschner apothecariust. 1748-ban őt Hill Mátyás váltotta fel, aki a jezsuita rend feloszlatása, 1773 után is megmaradt a patika vezetőjének.

1776-ban a rendházba pálos rendi atyák költöztek, de a patika berendezése még korábban árverezésre került. Walter Ferenc, az első világi tulajdonos ekkor szállíttatta át az utca túlsó oldalára, mai helyére a páratlan szépségű bútorzatot.

A régi, XVIII. századi patikák közül a székesfehérvári Fekete Sas működött legtovább eredeti funkciójában. A modern követelményeknek azonban már egyre kevésbé felelt meg. 1971-ben bezárták, s a két évszázad alatt meglehetősen megrokkant berendezést restaurálták.

A XVII-XVIII. században a magyarországi szerzetesrendek templomaik, rendházaik berendezését többnyire saját asztalos- és faragómestereikkel készíttették el. A jezsuita műhelyben dolgozó, úgynevezett laikus testvérek vezetője Baumgartner Bernát (1701-1773 után) volt 1749-től jó néhány éven át. Az ő nevéhez fűződik az oltárok asztalos- és szobrászmunkáinak tervezése és kivitelezése (1750-1758), padjainak faragása (1760) és a - XVII. században sajnálatos módon elkallódott - ebédlőberendezés elkészítése is (1759), a kolostor udvari szárnyában álló refektórium számára.

Az eredeti berendezéssel nagyjából egykorú a felszerelés egy része, mely szintén megtekinthető a kiállításon. Még a jezsuiták készítették a kiemelkedően szép gyógyszerprést a hozzá tartozó rézmozsárral, s talán az ő idejükből származnak a szépen festett fatégelyek is.

Az egykori barokk táraasztalt - melynek sajnos emléke sem maradt fent - a XIX. század első harmadában cserélték fel a mai, empire stílusú, patkó alakú pulttal. Ma már természetesen ez a darab is elválaszthatatlan része a patika történetének, hiszen ez is másfél száz éve áll már a barokk szekrények között.