Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.23. - 2024.11.23.
Pécs
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye - Szekszárd
Részlet a régi megyeháza világa c. kiállításból - Könyvtár-terem
Cím: 7100, Szekszárd Béla király tér 1.
Telefonszám: (74) 419-667
Nyitva tartás: A múzeum egész évben csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Mattioni Eszter (1902-1992) Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon.
Mattioni Eszter: Decsi asszony kenyérrel, 1958
Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.

A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.

1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.

Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.

1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.

A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.