Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.23. - 2024.11.23.
Pécs
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény - Újfehértó
A múzeum épülete
Cím: 4244, Újfehértó Egészségház utca 2.
Telefonszám: (42) 290-600
Nyitva tartás: K-P:9-15 Szombaton és vasánap előre bejelentett csoportok részére
állandó kiállítás, állattenyésztés, földművelés, gazdaság, mesterségek, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
50 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
25 HUF
Újfehértó jelentős tanyavilággal rendelkezett. Népességéből több mint ezren még manapság is külterületeken élnek. Kétlaki életmódot folytattak: lakóházat tartottak fenn a városban, miközben tavasztól őszig a tanyán gazdálkodtak. Ha megöregedtek, végleg behúzódtak a belsőségbe, s átadták helyüket gyermekeiknek.
A juhtej feldolgozásának eszköze: a tejtartó (tejaltató) láda a hozzá tartozó tejtörővel, fölötte a szitára emlékeztető sajtformáló, a fejődézsa és túrótartó.Az állandó kiállítás egy hajdani parasztgazdaság udvarát mutatja be.

A szín (gazdasági melléképület) évszázadokkal korábbi funkciójában a külterjes állattartás teleltető helye volt, a belsőségben pedig állatok nyári elhelyezését szolgálta. Az elmúlt évszázad során azonban szinte kizárólag a belsőségben, illetve a tanyákon építették fel, rendszerint kettős funkcióval: nyári időben egyik részében szarvasmarhát, lovat tartottak, a másik felét pedig mezőgazdasági eszközök tárolására használták.

Itt tartották a kecskejármot is, melyet a legszegényebb kisparaszti réteg készített, azok, akiknek nem telt szarvasmarhára, lóra. A "szegényember tehene", azaz a kecske nemcsak tejet adott a család számára, de igavonásra is szolgált, hiszen elhúzott akár egy apró szekeret is.

A színnel szemben láthatjuk az állattartás fontosabb eszközeit: a béklyókat, zablákat és a tulajdonjegyek beütésére alkalmas "billyogzóvasak"-at. Megtekinthetjük az állatok nyakába akasztott "hangszerek"-et is: a csengőket a csikók és a lovak, a kolompokat a szarvasmarhák viselték.

A szín végénél egy egész falat beborító festett panorámakép előtt - mely a határ távlati képét ábrázolja - szántási jelenetet mutatunk be. A felbarázdált földben egy férfi Vidats féle félvasekével szánt. Ez a mezőgazdasági eszköz és a vászonöltözet az 1920-as éveknek megfelelő állapotot szemlélteti.

Egy pusztai jelenetet ábrázoló festett panorámakép előtt kiállítási bábu mutatja be a juhászok elengedhetetlen téli-nyári öltözetét, a rackabőrből készült subát vagy nagybundát, a mesterség "címerével", a juhászkampóval és a hűséges társsal, a nyájterelő kutyával, a pulival.

A juhtartás mesterségét az Erdélyből betelepült görögkatolikus románok, oláhok honosították meg. Emléküket a gyakori Oláh családnevek is őrzik; közülük többen még ma is juhászkodnak. Ők tartották mindmáig életben a juhtej feldolgozásának módját, és őrizték meg régi eszközeit.