Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: IV. 1 -X.31.: K-V 10-18

XI.1-III.31.: K-V 10-16
állandó kiállítás, élelmiszeripar, gazdaság, ipar, malomipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.
Szentes-dónáti szélmalom
Szentes a Tiszához közel települt, ezért 1850-ben még hajómalmokban és lóval hajtott szárazmalmokban őrölték a gabonát és csak 2 szélmalom működött. 1865-ben azonban a város szélén már 12, a tanyák között 4 szélmalom őrölt.

A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda építtette 1866-67-ben. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespadból, kőpadból, sebeskerékpadból és nagykerékpadból áll.
A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók.

A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt, s a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, hanem korpás lisztet őröltek. Csak az 1800-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat.
1875-ben Szentesen 30 szélmalmot vettek számba, 1896-ban azonban már csak 13 őrölt. A szélmalmokat kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban már csak kukoricát és árpát daráltak.
A szélmalmot az 1950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították, és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.