Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A bányászati tudományok első, a 16. században, nyomtatásban megjelent műve Georgius Agricola könyve, amely a mai napig a legfőbb forrás a korszak bányászatának tanulmányozásához.
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
Kezdetben a latin és német nyelv használata a jellemző, de a 18. század utolsó harmadában már megjelennek magyar nyelvű, tudományos bányászati munkák is.

A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte.

A bányászati tudományok gyakorlati alkalmazásáról tanúskodnak az 1627-ben Selmecbányán, a világon elsőként végrehajtott és jegyzőkönyvezett bányabeli kőzetrobbantás, az 1735-ben Selmecbányán megnyílt bányatisztképző iskola (a mai bányászati felsőoktatás őse), az 1749-re elkészült selmeci "erővíz" tavak rendszere és leginkább a 18. századi bányagépesítés két jelentős reprezentásának, a két Hellnek az életműve. Mária Terézia leiratában méltatta a család érdemeit és kitüntette Hell József Károlyt, aki feltalálta a vízgépet és a léggépet, és 1758-ban üzembe helyezte saját tervezésű és építésű tűzgépét.

A bányászati tudományok a 19. század végéig a műszaki fejlődés motorját jelentették.