A történeti áttekintő a "bánya" bejárata és kijárata közelében található. 40 db poszterre nyomtatva "mesél" a magyarországi bauxitbányászatról, kiegészítve az alumínium, a timföld és a bauxit franciaországi felfedezésével. Külön kis fejezetet szentel az 1926-ban Gánton megindult, és néhány év alatt európai jelentőségűvé fejlődött külfejtéses bauxitbányászatnak.

A bányamakettben földalatti, "bányabeli körülmények" között tanulmányozhatók a bauxitbányászatban, a bányaművelésnél használt szerszámok, segédeszközök, a bányaépítés, valamint a bauxittermelés és -szállítás gépi berendezései. Megtekinthetők a gépesített bauxittermelési munkahelyek legegyszerűbb változatai, a bányabeli személy- és teherszállításra használt MULTICAR kisteherautó, a termelésszervezést, -irányítást és a termelvényszállító szállítószalag rendszert működtető diszpécser központ.

A különféle biztosítási rendszerekből (trapéz ácsolat, TH kapuív és TH trapéz, betonidomkő, mechanikus acél tám és hidraulikus alumínium tám) megépített bányatérségek (bányamakett, M=1:1) a gépi berendezésekkel "valódi bauxitbánya" hangulatát keltik. A 100 m hosszú, 360 m2 alapterületű "bánya" meglátogatása "igazi" bányajárási élményt nyújt.

A kézi erővel megindított külfejtéses bauxitbányászatban először a termelvény szállítását gépesítették. A bányából a lóvontatású csillevonattal kiszállított termelvényt gőzmozdonyos iparvasúti vonatokkal szállították tovább. A kiállítási udvaron a szállításban használt eredeti csille (1 m3), iparvasúti kocsi (5 m3), gőzmozdony (IMRE) sínpárra helyezve látható. A bányabeli anyagmozgatásra használt lóvontatást "leváltó", a bányamakettben bemutatott villamos mozdony korszerűbb változata is megtekinthető itt.

A táró művelésű bauxitbányákban használt mozdonnyal a "népes" vagonok hozzácsatolásával személyszállítást is végeztek. Megtekinthetők továbbá a bányaművelési szintek közötti anyagmozgatást segítő kézi, elektromos és sűrített levegős hajtású vitlák (csörlők), sűrített levegőt előállító kompresszor és nagyméretű bányavíz szivattyúk is.