A kiállítás első fele - a tárgyakban igen gazdag kunszentmártoni lelőhelyek anyagán kívül - Öcsöd-Kováshalom, Tiszazug-Kisrétpart, Nagyrév-Zsidóhalom, Tiszazug-Kéménytető, Pusztaistvánháza ásatásainak eredményeit mutatja be. Időben a neolitikumtól a középkorig terjedő időszakot öleli fel. Neolitkori kőbalták, pattintott kőeszközök nyitják a kiállítást.

A rézkorból edényeket, csontból készült eszközöket, hatalmi jelvényeket és ékszereket láthatunk.

A bronzkorban kezdődött meg a többrétegű telepek, az un. tellek kialakulása. Az így keletkezett halmokból kerültek elő a vitrinekben látható bronzbalták, karperecek, ruhatűk, gyűrűk.

Hazánk földjén a vaskor második felében jelentek meg a kelta törzsek. Magukkal hozták a fazekaskorong ismeretét, és széles körben elterjesztették a vas használatát. Öltözetüket - a kiállításon is látható - hólyagos karperecek, lábperecek, fibulák egészítették ki.

A keleti eredetű lovasnép, az avarok emlékeit főként temetőkből ismerjük. Az előkelő férfiakat rangjuknak megfelelően, veretekkel díszített övvel, teljes fegyverzetben, a nőket finom kivitelű, értékes ékszerekkel temették el.

A legifjabb régészeti leletek a középkorból származnak: Tiszazug udvarházának feltárásakor találták a múzeumban látható pallost, főzőedényeket, korsókat.

Az Árpád-korban létrejött település fejlődésének jelentősebb állomásait a kiállítás második, helytörténeti része ismerteti meg a látogatókkal. A területre IV. Béla király uralkodása alatt települtek be a kunok. A török korban a falu többször is elnéptelenedett, s csak 1717-től érkeztek ide a jász betelepülők. Térképek, régi iratok vallanak ezekről az évekről.

Az iparosok jelentős szerepet töltöttek be a település történetében. Már 1769-ben létrejött az első céh, mely huszonnyolc mestert tartott számon. Mivel Kunszentmárton ekkor még nem tartozott a városi rangú települések közé, ez rendkívüli dolognak számított. A fennmaradt tárgyak, iratok végigkövetik a 19. század mesterembereinek hétköz- és ünnepnapjait.

Gazdag dokumentáltságú Kunszentmárton várossá válásának időszaka is. A település a 19. század folyamán kapott vezető szerepet a Tiszazugban, s vált e terület társadalmi, gazdasági, kulturális életének központjává. A kiállítás ennek a folyamatnak is emléket állít.