Csáki-Maronyák József a XX. századi magyar festészet egyik nagy alakja. Azok közé a mesterek közé tartozik, akik a képzőművészet klasszikus igényeinek szellemében alkottak.

Orosházán született 1910-ben, Rudnay Gyula tanítványa volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1929 és 1934 között, ahol művésztanári diplomát szerzett. 1931-ben bemutatkozhatott alkotásaival a budapesti nagyközönség előtt a Nemzeti Szalonban. Később a "Szinnyei Fiatalok" kiállításán szerepelt sikeresen. Művészi fejlődésének igazi alapját akkor tette le, amikor harmadmagával kerékpáron bejárta Itáliát, és az ott látott kiállítóhelyeket megtekintve rádöbbent saját hiányosságaira, s visszatért az alapműveletekhez. Évekig csak rajzolt, női és férfiaktok, fejtanulmányok születtek meg ebben az időben. Fáradságos gyakorlása eredményes lett: egyre pontosabbak, hitelesebbek lettek csendéletei, tájképei, portréi.

Első önálló kiállítása 1942-ben volt Budapesten. Már 1939-től pedagógusként is dolgozott, majd a Művészeti Gimnáziumban lett igazgató. 1945-1955 között főiskolai tanárként is mindenekelőtt szakmai gyakorlatokkal foglalkoztatta hallgatóit.

1945 után folyamatosan részt vett hazai és külföldi gyűjteményes kiállításokon. Csáki-Maronyák József több évtizeden keresztül fáradhatatlanul, nagy lelkiismeretességgel alkotott. Eddigi életművére tekintve bizonyította, hogy a természet, az ember és környezete kifogyhatatlan élményeket biztosít érzékletes mondanivalójához. Festészetének hangvétele bensőséges, színvilága sajátos. Képei frissek, a bizalom sugárzik belőlük, üzenete magától értetődő. Átgondolt, rendezett kompozíciói a mester belső nyugalmát és békéjét hordozzák.

A művészetkedvelő nagyközönség Csáki-Maronyák Józsefet elsősorban, mint kiváló portréfestő ismerhette meg. Tizenkilenc éves kora óta több száz arcképet készített. Amikor Orosházát még a legnagyobb falunak nevezték, akkoriban a szűkebb környezetéből - családtagok, barátok, kétkezi munkások közül - a későbbiekben pedig híres, közismert személyiségek közül kerültek ki igazi karakterportréinak szereplői.

A művészt 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki kiváló portréiért, majd 1970-ben SZOT-díjjal ismerték el munkásságát. Alapítója a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Képzőművészeti Alapnak, s közel 20 évig alelnöke volt a Képzőművészeti Szakszervezetnek.

Csáki-Maronyák József 2002. január 30-án hunyt el Orosházán.