A kiállítás a magyar mezőgazdaság teljes történetét kívánja bemutatni az élelemtermelés kezdeteitől, vagyis az újkőkortól egészen napjainkig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig. Ez hatalmas, mintegy 8000 éves fejlődést átfogó vállalkozás. 2005-ben a legrégebbi időszakok mezőgazdaságának történetét mutattuk be a magyar államalapításig.

Első terem:
A Kárpát-medence területén, a magyar honfoglalást megelőző periódus azt kívánja bizonyítani, hogy későbbi hazánk földje Európa legrégebbi mezőgazdasági területei közé tartozik. A kiállítás hangsúlyozza a mezőgazdaság fejlődését meghatározó újításokat. Ilyennek számítottak például az egyszerű, de hatékony talajművelő eszközök.

Második terem:
A magyar honfoglalás először teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a Kárpát-medence egész területén egységes gazdasági rendszer jöjjön létre. A honfoglalók útvonalát a földművelés különböző elemeinek megismerését hangsúlyozva érkezünk el a félnomád, majd a letelepült életmód bemutatásához a kora Árpád-korban.

Harmadik terem:
Az Árpád-kori falusi élet és az eszközhasználat bemutatása a régész rekonstrukciós munkáját is feltételezi a korabeli épületek és lakosaik mindennapi tevékenységét dokumentálva. A 3. terem Árpád-kori részében régészeti feltárás alapján készült falusi környezetet mutatunk be. Esetünkben a honfoglalás kori terem üvegpadló alatti része és az Árpád-kori falusi környezet rekonstrukció összetartozik. Az üvegpadló alatti rész a feltárás körülményeit szemlélteti, ahonnan használható adatok nyerhetők a rekonstrukciókhoz. Eredeti nagyságukban egy lakóházat, egy kemencét és néhány használati tárgyat tárunk a látogatók elé Esztergom - Zsidód régészeti feltárásai alapján.

Magyarországon a késő középkorban felgyorsult az agrárfejlődés a technikai és a technológiai újítások következtében. A gazdálkodásba bekapcsolták a korábban ritkán lakott, erdős területeket is. A jogilag egységessé vált jobbágyság gazdasági helyzete kedvezőbbé vált.

A 16. század első harmadára esett Magyarország bekapcsolódása a kora újkori világgazdaságba. 16. század második felében az agrártermékek kivitele növekedett. Legjelentősebb exportunk ebben az időben a szarvasmarha és a bor volt. Ennek bemutatására szolgálnak a teremben elhelyezett grafikák és műtárgyak. A török-magyar kölcsönösen érvényesülő gazdasági és kulturális hatásokat jól érzékeltetik az ásatásokból előkerült munkaeszközök és egyéb leletanyagok. A kiállításban szereplő a földművelő eszközök, így az ekék, a szántóföldi művelés súlyának növekedését jelzik.