A Sóstói Múzeumfalu épületei és a bennük berendezett enteriőrök állandó kiállításként mutatják be a magyar nyelvterületen máshol ilyen keverék formában sehol nem fellelhető népi építészet jellegzetességeit, a különböző magyar háztípusok jegyeinek keveredését.

Az Észak-Tiszántúl népi építészetére az alföldi, a felföldi és a szamosi magyar házterület eltérő intenzitással gyakorolt hatást, mely az itt bemutatott nyírségi, szatmári, rétközi, beregi és nyíri mezőségi kistájak építkezésében különböző mértékben nyilvánult meg.

A múzeumba áttelepített közel 100 népi objektum egy elképzelt, ám szerkezetében és épületei által hiteles települést formál, ahol a lakóházakat és a portákon felépített gazdasági épületeket közösségi épületek sora egészíti ki, de belőle - mint az igazi falvakban - nem hiányozhat a jellegzetes sírjelekkel "benépesített" temető és a faluvégi cigány lakóépületek együttese sem.

A 7,5 hektáros falu tájegységek és társadalmi hovatartozás szerint fűzi fel a főutca mentén az építményeket, de bemutatja a tájakra jellemző kultúrnövényeket és gyümölcsfajtákat is.