Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Szatmári Múzeum - Mátészalka
A múzeum épülete
Cím: 4700, Mátészalka Kossuth u. 5.
Telefonszám: (44) 502-646, (44) 502-647
Nyitva tartás: H-P 8-16
állandó kiállítás, gazdaság, kézművesség, mesterségek, műhely, szolgáltatás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Kerékgyártó mester majd minden faluban működött, és a szekerek készítése mellett javításukat is ő végezte. Mivel a szekér több mesterember produktuma, a kerékgyártó és a kovácsmester összedolgozott, ahogy mondják: társban voltak.

A gazda, ha új szekeret akart készíttetni, elővette három-négy éve levágott szerszámfáját, melyből a kerékgyártó kiválogatta az arra alkalmasat. Míg az erdőkben bőven volt fa, az oldalakat és a zápokat kőrisfából, a kerékagyat szilfából, a rudat nyírfából készítették. Újabban már akácfát használtak. A keréknek való fát teknőben forrázták, vagy kemencében melegítették, majd kerékfal kihajtó padban formálták, a küllők helyét kerékszéken kifúrták, végül a kerekeket összeillesztették. Ha készen volt a famunka, még hónapokig száradnia kellett, hogy a kovácsmester kézbe vehesse.

A tehetősebb gazdák bevasalt szekeret soha nem vettek, mindig ízlésüknek megfelelően csináltatták, de azért gazdára találtak a vásári szekerek is. Azok a kerékgyártó mesterek, akik nem társban dolgoztak a kovácsokkal, a maguk készítette famunkát, komplett szekereket, külön lőcsöket, kész kerekeket, első és hátsó saroglyákat, oldalakat stb. szintén a vásárokon árusították, de lakásukon is árulták.

A szekér famunkáját készítő kerékgyártó mester kétnyelű késivel (vonókés), minden saroglya elejébe, oldalzápokba stb. a végleges simítások előtt "belelökte a maga cifráját", a "magyarbajuszt". A saroglyák lehettek egyenesek, de a homokfutókon melyekkel a vásárba is jártak, már ívesen hajlított saroglyákat, sőt sárhányót is alkalmaztak. A kidolgozásuk sokkal finomabb, kecsesebb volt, mint a munkaszekereké.