A BTM előző állandó, Budapest történetét bemutató kiállításai közül 1993-ban a földszinten, majd 1998-ban a főlépcsőházi aulában nyílt meg az új állandó középkori kiállítás. Az újkori történetét bemutató kiállítás 1995-ben született. Megért az idő egy korszerű, új budapesti várostörténeti kiállítás létrehozására, ahol a középkor és az újkor korszaka együttesen kerül bemutatásra. Hosszas előkészítés után, a Középkori Osztály és az Újkori Várostörténeti Osztály kollektívája Perényi Roland és Végh András rendezésében, az EMMI Alfa-programjának segítségével létrehozta az új kiállítást, amelynek I. része 2011. szeptember 30-án nyílt meg, s 2012. november 30-án teljes egészében megnyílt a BTM Vármúzeumában.

Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19-20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?

A kiállítás az időrendet követve, a múzeum legfontosabb műtárgyait felsorakoztatva mutatja be Budapest történetét az antik előzményektől a rendszerváltásig.

A kiállítás gerincét egy, a kronologikus rész vezérmotívumához, a Dunához hasonlóan kanyargó folyosó adja, ahol a látogatók "átúszhatják" a várostörténet időfolyamát. Alapkoncepcióját az évszázadok során újra meg újra lerombolt, majd ismét újjáépülő város képe határozza meg. A címben szereplő "fény és árnyék" a főváros épülő, virágzó időszakaira, az ezt megszakító háborúk, természeti katasztrófák, majd a rombolást követő újjáépítések egymásra rétegződésére utal. Az itt megjelenő történelmi eseményeken keresztül válnak érthetővé a látogató számára mindazon társadalom-, építészet- vagy gazdaságtörténeti sajátosságok, amelyek Közép-Európa egyik legizgalmasabb fővárosává teszik Budapestet. A műtárgyak mellett "megszólalnak" az adott történelmi eseményeket átélő egyszerű emberek is, akik naplóikban, útleírásaikban jegyezték fel élményeiket.

A tárlat interaktívvá tételében fontos szerep jut a technikai eszközök adta lehetőségeknek. Így a múzeumokban már megszokott képernyők, digitális képkeretek és fülhallgatók mellett olyan érintőképernyős monitorok is szerepelnek a kiállításban, amelyek segítségével a látogatók például kikereshetik a lakóhelyükhöz közeli ásatási helyszíneket vagy megtekinthetnek néhány fotót az egykor ott állt épületekről.

Most, a kiállítás teljes egészének megnyitására elkészültek a kiállítás kronologikus részéből mintegy oldalágként kinyúló tematikus egységek, amelyek Budapest sajátos történetét meghatározó kérdésköröket fejtenek ki, s vezetnek végig a tárgyalt időben. Ilyen például az etnikai sokféleség, amely a kezdetektől fogva jellemezte Budát, majd Pest-Budát és Budapestet, de ugyanígy említhetjük a fürdőkultúrát - amit a Rudas fürdőhöz kapcsolódó műtárgyak illusztrálnak - vagy a középkori város gazdaságát egészen a 19. század végéig meghatározó szőlőkultúrát, melynek az ekkor megjelenő filoxéravész vetett véget, ezzel utat nyitva a budai Rózsadomb villanegyeddé válásának.