2024. december 3. kedd
Ferenc
Smidt Múzeum - Szombathely
 |
Cím: 9700, Szombathely Hollán Ernő utca 2.
Telefonszám: (94) 311-038
E-mail: smidtmuzeum@gmail.com
Nyitva tartás: XI.2-XII.21., I.5-II.26.: K-P 10-17
II.28-X.30.: K, Sze, P, V 10-17, Cs 10-18 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
1000 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
500 HUF
|
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(15 fő felett)
|
400 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
500 HUF
|
|
|
Belépő családoknak
|
2000 HUF
|
/ család
|
|
Tárlatvezetés magyar nyelven
|
3000 HUF
|
|
|
Tárlatvezetés idegen nyelven
|
8000 HUF
|
A 17. századi egyházi művészetet hazai egyházi emlékek, fa-epitáfium, faszobrok, kolostori munkák, szentek ábrázolásai képviselik az üvegvitrinben.
A reformáció ellen harcba lépő katolikus egyház az ellenreformáció révén óhajtotta visszaszerezni tekintélyét és hatalmát, szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos vezető rétegével. Ezt az összefonódást, kettősséget egy teljes falat beborító reprezentatív galéria hívatott megjeleníteni: egyrészről az egyházi festészet legismertebb szentjeivel, bibliai, mitológiai jeleneteivel, a Mária-kultusz képeivel, fogadalmi képeivel, Dorfmeister István Krisztus a kereszten című festményével, másrészről a barokk kor kastélykultúráját idéző, gazdagságát tükröző nemesi portréfestészet emlékeivel, mely kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét.
A teremben látható bútorok a késő reneszánsztól elkezdve egészen a korai klasszicizmusig felvonultatják a Magyarországon kedvelt alapanyagok, stílusok, díszítőmotívumok teljes skáláját. A legkorábbi bútor az 1600 körül diófából készült, akantuszleveles faragványokkal díszített fekete szék. A bútorok hazai faanyagból, tölgyfából, fenyőfából, cseresznyefából, körtefából készültek, általában három eddig ismert eljárással: borítással, faragással vagy puhafából festéssel. A fekete sarok bútorai fenyőfa alapon diófa borítással feketére pácolva készültek. Az intarziás ágy a hagyomány szerint Szily püspök ágya. A talpas bölcsőt a Batthyányak generációi használták, kőris-, illetve cseresznyefából készült a 18. században.
A kisebbik tálalószekrény üveges részében kapnak helyet a virágkorát a 17. században élő művészi ágazat termékei, az ónbetétes fehér mázas habán kancsók, korsók, vázák.
A nagyobbik tálalóba az óntárgyak - kannák, tálak, tányérok, palackok - kerültek, amelyek fontos kellékeit alkották mind a nemesi, mind a polgári háztartásoknak, és a protestáns egyházak fényűzést kerülő szertartásaiban is megtalálhatjuk.
A 17. században igen kedvelt hangszer volt a házi használatra és zeneoktatásra készült clavichord, amely az első kalapácsos billentyűsként vonult be a hangszertörténelembe.
A reformáció ellen harcba lépő katolikus egyház az ellenreformáció révén óhajtotta visszaszerezni tekintélyét és hatalmát, szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos vezető rétegével. Ezt az összefonódást, kettősséget egy teljes falat beborító reprezentatív galéria hívatott megjeleníteni: egyrészről az egyházi festészet legismertebb szentjeivel, bibliai, mitológiai jeleneteivel, a Mária-kultusz képeivel, fogadalmi képeivel, Dorfmeister István Krisztus a kereszten című festményével, másrészről a barokk kor kastélykultúráját idéző, gazdagságát tükröző nemesi portréfestészet emlékeivel, mely kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét.
A teremben látható bútorok a késő reneszánsztól elkezdve egészen a korai klasszicizmusig felvonultatják a Magyarországon kedvelt alapanyagok, stílusok, díszítőmotívumok teljes skáláját. A legkorábbi bútor az 1600 körül diófából készült, akantuszleveles faragványokkal díszített fekete szék. A bútorok hazai faanyagból, tölgyfából, fenyőfából, cseresznyefából, körtefából készültek, általában három eddig ismert eljárással: borítással, faragással vagy puhafából festéssel. A fekete sarok bútorai fenyőfa alapon diófa borítással feketére pácolva készültek. Az intarziás ágy a hagyomány szerint Szily püspök ágya. A talpas bölcsőt a Batthyányak generációi használták, kőris-, illetve cseresznyefából készült a 18. században.
A kisebbik tálalószekrény üveges részében kapnak helyet a virágkorát a 17. században élő művészi ágazat termékei, az ónbetétes fehér mázas habán kancsók, korsók, vázák.
A nagyobbik tálalóba az óntárgyak - kannák, tálak, tányérok, palackok - kerültek, amelyek fontos kellékeit alkották mind a nemesi, mind a polgári háztartásoknak, és a protestáns egyházak fényűzést kerülő szertartásaiban is megtalálhatjuk.
A 17. században igen kedvelt hangszer volt a házi használatra és zeneoktatásra készült clavichord, amely az első kalapácsos billentyűsként vonult be a hangszertörténelembe.
|
|
