A Szépművészeti Múzeum Gustav Klimtet és a bécsi Szecesszió kezdeteit bemutató kiállításának mintegy folytatásaként 2013 nyarán a következő generáció legjelesebb alkotójának, Egon Schielének művészetébe, s kortársai segítségével a Jugendstilt felváltó bécsi expresszionizmus kialakulásába kínál betekintést. A tárlatra a Schiele művekben a világon leggazdagabbnak számító bécsi Leopold Museum gyűjteményéből érkező közel 70 alkotás kiegészül a Szépművészeti Múzeumban őrzött Schiele, Oscar Kokoschka és Carl Moll rajzokkal, illetve festményekkel, összesen 10 művel.

Bécs pezsgő kulturális életében a szecesszió század eleji sikere még javában izzott, amikor már megjelentek a "trónkövetelők". A vadabb, lázadó (Schiele, Kokoschka) vagy szorongató magányába zárkózó (Richard Gerstl) alkotók lelkes támogatókra és hangos kritikusokra egyaránt találtak, miközben alkotásaik még sokszor magukon viselték "mestereik" (Klimt, Moll, Kolo Moser) hatását is. Ebbe a sokoldalú, művekben és művészeti diskurusokban gazdag időszakban Bécs és Budapest kapcsolata is termékeny korszakát élte, ezt bizonyítja, hogy Schiele és más osztrák művészek - köztük Gustav Klimt is - éppen száz éve (1912-ben és 1913-ban) fővárosunkban is bemutatták legújabb műveiket.

A kiállítás középpontjában Egon Schiele áll, akinek rövid, mindössze tíz éves alkotói pályafutását mintegy ötven alkotással mutatjuk be. Schiele már 16 évesen a konzervatív bécsi Képzőművészeti Akadémia legifjabb diákja lett, de ezt hamar elhagyva Neukunstgruppe (Újművészet-csoport) néven művészcsoportot alakított. Művészetét a Secession vezéralakja Gustav Klimt és az egyesület kiállításain szereplő vendégművészek (Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Munch) befolyásolták. Klimt erotikától sem mentes női aktjai - amelyekből néhányat mi is bemutatunk - közvetlenül hatottak a műtermében megforduló fiatal művészre. Schiele zaklatott vonalvezetésű, szorongásokkal telített aktjaira, kisvárosi tájaira hamar felfigyelt a közönség, de a nők és férfiak - tabukat nélkülöző - ábrázolásaira a hatóság sem maradt érzéketlen, így pornográfia vádjával rövid időre börtönbe is került.

A Schiele által alapított Neukunstgruppe köréhez hamarosan csatlakozott az osztrák művészet emblematikus alakjaként kiállításunkon is szereplő, Oskar Kokoschka is. A csoport tagjai és így tárlatunk szereplői között találjuk továbbá Albert Paris Gütersloht, Hans Boehlert és Anton Faistauert is. A bécsi expresszionizmus legtragikusabb sorsú alkotója a magányos és 25 évesen öngyilkosságot elkövető Richard Gerstl volt, akinek más művei között szuggesztív önarcképe kiállításunkon is bemutatásra kerül.

Az osztrák expresszionizmus továbbá olyan jelentős, ám nálunk alig ismert alkotók révén elevenedik meg, mint Anton Kolig, Leopold Blauensteiner, Herbert Boeckl, Albin Egger-Lienz és Max Oppenheimer.