A Vörösmarty-család fehérvári, katolikus ága ‒ amelyből a költő származott ‒ a török alóli felszabadulás évében, 1688-ban házingatlant szerzett a Belvárosban. Vörös Gergely veszprémi porkoláb a Megyeház u. 7. szám alatti, későbbi kanonokházat kapta meg.

Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született Kápolnásnyéken, ahol édesapja uradalmi ispán volt. A nadapi katolikus templomban keresztelték. Gyermekkori lakóháza Nyéken a mai Vörösmarty Emlékmúzeum. 1811-1816 között Fehérváron a királyi, majd ciszterci gimnáziumban tanult. Családjának háza állt a Zámoly utcában, amely a második világháborúban megsemmisült.

1828-tól 1832-ig Pesten a Tudományos Gyűjteményt szerkesztette, ahol szót emelt a magyar néphagyományok összegyűjtése, megbecsülése érdekében. A' bujdosók (1830), a Csongor és Tünde (1831) című színműve Székesfehérváron jelent meg. A Szózatot 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg.

A levert szabadságharc után előbb Baracskán, majd 1853-1855 között Kápolnásnyéken gazdálkodott. Nyéken fejezte be Shakespeare Lear királyának fordítását, itt írta utolsó nagy versét, a Vén cigányt. Pesten hunyt el 1855. november 19-én, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Székesfehérváron 1866-ban avatták fel szobrát, Kápolnásnyék központját 2000-ben felállított szobra díszíti. Nadapon 2000-ben kapott bronz mellszobrot, Baracskán 2001 óta a Vörösmarty-emlékoszlop körüli hat márványlapon olvashatók sírversei, amelyeket itt írt 1851-ben. Nevét viseli Székesfehérvár nagy múltú irodalmi, művészeti, kulturális egyesülete, a Vörösmarty Társaság.

Emlékpontunk a székesfehérvári, Fejér megyei Vörösmarty-emlékeket mutatja be.