A kiállítás a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját és annak európai felfogását állítja reflektorfénybe egy ezeréves férfieszmény, Gendzsi herceg alakjának segítségével. Az ázsiai művészetet több évszázadra visszanyúlóan – s emellett kortárs (magyar és japán) alkotásokat bemutató kiállítás mintegy 200 műalkotást: festményt, fametszetet, lakktárgyat, kerámiát, fotográfiát vonultat fel.

A Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, illetve Gendzsi szerelmei) Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve, a világirodalom első nagy terjedelmű és egyik legjelentősebb regénye, amely 54 fejezetben jeleníti meg a herceg életének eseményeit és szerelmi kalandjait. Az írásmű – noha fikció – részletesen rögzíti a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét, így mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át. A történet főhőse – intellektusa, kifinomult ízlése, modora, valamint földöntúli szépsége okán – igazi életművész, a nők által körülrajongott, érzékeny férfiú. Muraszaki Don Juanját fejezetről fejezetre újabb és újabb szerelmi kalandok várják, hol udvarhölgyekkel, hol apja ágyasával, hol legjobb barátja kedvesével bonyolódik egyéjszakás kalandba vagy szerelmi háromszögbe, ezután azonban minden hölgyének sorsát szívén viseli és egész életén keresztül gondoskodik róluk. Gendzsi „virágoskertje” tehát igen kiterjedt, melyet többek között „sáfrányvirág”, „mályvarózsa”, „hajnalka” nevű hölgyek hosszú sora tarkít.

Vizuális művészeti alkotások – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jelenítik meg a regény történéseit Muraszaki korától egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat őriz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, szimbolikus vagy paródiába hajló módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja, hogy bemutassa a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, egyaránt hangsúlyozva a kép és a szöveg fontosságát. Ezenkívül hazai kortárs példákon keresztül is igyekszik érzékeltetni a regénynek az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.

Kiállításunk különböző tematikus egységekben mutatja be a Gendzsi regényéhez szorosan kapcsolódó korabeli tánc- és színházkultúrát, illetve olyan kedvelt időtöltéseket, mint a kártya- (karuta) vagy az úgynevezett illatjáték. A tárlat különálló teret szentel a regényben is gyakran megjelenő japán költészet egyik kedvelt ötsoros versformájának, a vakának, amely talán modern korunk rövid szöveges üzeneteivel állítható párhuzamba. A Hopp Múzeumban már bevált kiállítási gyakorlatnak megfelelően kortárs magyar műalkotások önálló egységként is helyet kapnak: Krasznahorkai László és Gaál Zoltán irodalmi-fotográfiai kettős hommage-zsal tiszteleg a világirodalom első klasszikus regényeként számon tartott mű előtt. Krasznahorkai László Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című regényének főszereplője, Gendzsi herceg unokája már egy ezer évvel későbbi Heianban, a mai Kiotóban bolyong. A szerző magyar nyelvű, a regény japán fordítójának pedig japán kéziratai, továbbá Gaál Zoltán lyukkamerával és digitális technikával készült fotográfiái tolmácsolják a nemesi sarj benyomásait, véget nem érő kereső munkáját.

Vajon megtaláljuk Gendzsi egykori ragyogását? A magyar művek bemutatása során kép és szöveg olyan szorosan kötődik egymáshoz, mint az a legkorábbi Gendzsi-kéziratokban volt tapasztalható.