2024. december 25. szerda
Eugénia
Műcsarnok - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 37.
Telefonszám: (1) 460-7000, (1) 363-2671
E-mail: info@mucsarnok.hu
Nyitva tartás: SZERDA, CSÜTÖRTÖK, VASÁRNAP 10-18 ÓRÁIG, PÉNTEK, SZOMBAT 12-20 ÓRÁIG
|
A kiállítás már nem tekinthető meg.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
1200 HUF
|
|
|
Belépő felnőtteknek
(a Műcsarnok + az Ernst Múzeum megtekintésére)
|
1400 HUF
|
|
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
|
800 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő diákoknak
(6-26 éves korú EU-s állampolgárok)
|
600 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 6-26 év)
|
700 HUF
|
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
|
400 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 62-70 év)
|
700 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves korú EU-s állampolgárok)
|
600 HUF
|
|
|
Belépő családoknak
(1 felnőtt + 2 gyermek)
|
1800 HUF
|
/ család
|
|
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
|
2400 HUF
|
/ család
|
Először és utoljára látható hazánkban egyben az a rendkívüli gyűjtemény, amelyet a kinetikus fényszobrairól ismertté vált Nicolas Schöffer egykori műtermében tárolt munkáiból rendez a Műcsarnok, a művész özvegye közreműködésével. A magyar származású, de Franciaországban alkotó Nicolas Schöffer egyfajta „futurisztikus-retro” hangulatot árasztó munkáiból október végén nyílik kiállítás a Műcsarnokban, ahonnan 3 hónap után az anyag külföldre kerül.
A több mint 2 milliárd forint biztosítási értékű kiállítás hosszas előkészítő munka eredménye, megrendezésének terve több évre nyúlik vissza, s célja az 1992-ben elhunyt, világhírű „kibernetikus” művész újrafelfedezése. Minderre jó alkalmat kínál az is, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény Évének választotta. Jóllehet, 1980-ban megnyílt ugyan a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára 1982-ben volt jelentős tárlata Magyarországon. Az új kiállítást döntően a művész egykori műtermében, az özvegye tulajdonában lévő kibernetikus szobrokra építjük, s a tárlat megvalósításában aktív szerepet vállal maga Eléonore Schöffer is. Az állami garanciával megvalósuló kiállítás ebben a valamikori műteremben tárolt hatalmas anyagból mutat be válogatást.
A legnagyobb hangsúlyt a tárlaton a művészt ismertté tevő kibernetikus és kinetikus szobrai kapják, de emellett bepillantást nyújt az anyag a festőként induló Schöffer korai munkáiba, valamint a meg nem valósult építészeti, olykor város méretű terveiből fennmaradt vázlatokba is. Schöffer kibernetikus szobrai a maguk korában úttörőnek, esztétikai szempontból hipermodern téri alkotásoknak számítottak. A kibernetikus szobrászat újfajta látásmódot adott a városi tereknek, ahol az alkotások nem csupán megjelennek, hanem a környezetre, pl. az időjárásra, hangra, fényre más-más módon reagálnak. Mai érdekességüket éppen az azóta felgyorsult, digitális-technikai forradalommal való összevetésük adja. Ma ezek a művek egyfajta „futurisztikus-retro” hangulatot árasztanak, azzal szembesítik korunk emberét, hogy milyennek láttuk közel fél évszázaddal ezelőtt a jövőt.
Kurátorok: Rockenbauer Zoltán és Szegő György
A több mint 2 milliárd forint biztosítási értékű kiállítás hosszas előkészítő munka eredménye, megrendezésének terve több évre nyúlik vissza, s célja az 1992-ben elhunyt, világhírű „kibernetikus” művész újrafelfedezése. Minderre jó alkalmat kínál az is, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény Évének választotta. Jóllehet, 1980-ban megnyílt ugyan a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára 1982-ben volt jelentős tárlata Magyarországon. Az új kiállítást döntően a művész egykori műtermében, az özvegye tulajdonában lévő kibernetikus szobrokra építjük, s a tárlat megvalósításában aktív szerepet vállal maga Eléonore Schöffer is. Az állami garanciával megvalósuló kiállítás ebben a valamikori műteremben tárolt hatalmas anyagból mutat be válogatást.
A legnagyobb hangsúlyt a tárlaton a művészt ismertté tevő kibernetikus és kinetikus szobrai kapják, de emellett bepillantást nyújt az anyag a festőként induló Schöffer korai munkáiba, valamint a meg nem valósult építészeti, olykor város méretű terveiből fennmaradt vázlatokba is. Schöffer kibernetikus szobrai a maguk korában úttörőnek, esztétikai szempontból hipermodern téri alkotásoknak számítottak. A kibernetikus szobrászat újfajta látásmódot adott a városi tereknek, ahol az alkotások nem csupán megjelennek, hanem a környezetre, pl. az időjárásra, hangra, fényre más-más módon reagálnak. Mai érdekességüket éppen az azóta felgyorsult, digitális-technikai forradalommal való összevetésük adja. Ma ezek a művek egyfajta „futurisztikus-retro” hangulatot árasztanak, azzal szembesítik korunk emberét, hogy milyennek láttuk közel fél évszázaddal ezelőtt a jövőt.
Kurátorok: Rockenbauer Zoltán és Szegő György
|
|
|
Olvasnivaló
|
|
