2024. november 21. csütörtök
Olivér
Déri Múzeum - Debrecen
 |
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
E-mail: deri@derimuzeum.hu
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
2000 HUF
|
|
|
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
1000 HUF
|
|
|
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
1000 HUF
|
|
|
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt + max. 3 gyermek részére)
|
4000 HUF
|
/ család
|
|
Csoportos tárlatvezetés
(Munkácsy-trilógia + MODEM)
|
3000 HUF
|
/ csoport
|
A Csillagos Ég Lakói címet viselő régészeti tárlatunkon a halál általános képét vázolták fel az alkotók.
Ez a kiállítási egység három fő részből áll:
1. A látogatók egy téli, ködös erdőben tett séta során ismerhetik meg az elmúlt tízezer év halálhoz kötődő általános emberi és társadalmi jelenségeit. A bemutatott leletek Hajdú-Bihar megye területén kerültek elő.
2. A terem közepén egy Életfa belsejében berendezett – általunk megalkotott – „Halálszentélyben” emeljük ki a halotti kultusz általános jelképi formáit: a búcsúzást, az utazást, az emlékezést, az ezeket megjelenítő tárgyakkal.
3. Az Életfából a galérián lévő égi szférába feljutva egy egyiptomi sírkamrába lép a látogató. Az égben lévő sírkamra a halállal kapcsolatos emberi fantázia egyik történetileg hiteles képét ábrázolja szimbolikusan: a halottak égi lakását, azaz a Csillagos Ég Lakóit.
A múzeum gyűjtőterületén főként az elmúlt húsz évben végzett ásatásaink eredményeit mutatja be a tárlat, sajátos nézőpontból. Időbeli keretei a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig terjednek. A kiállítás a szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret, elképzeléseket is bemutatja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. Ezt egy egyiptomi főúri sírkamrában ismerhetik meg a látogatók.
Dani János, régész igazgató-helyettes
Hajdu Zsigmond régész
Ez a kiállítási egység három fő részből áll:
1. A látogatók egy téli, ködös erdőben tett séta során ismerhetik meg az elmúlt tízezer év halálhoz kötődő általános emberi és társadalmi jelenségeit. A bemutatott leletek Hajdú-Bihar megye területén kerültek elő.
2. A terem közepén egy Életfa belsejében berendezett – általunk megalkotott – „Halálszentélyben” emeljük ki a halotti kultusz általános jelképi formáit: a búcsúzást, az utazást, az emlékezést, az ezeket megjelenítő tárgyakkal.
3. Az Életfából a galérián lévő égi szférába feljutva egy egyiptomi sírkamrába lép a látogató. Az égben lévő sírkamra a halállal kapcsolatos emberi fantázia egyik történetileg hiteles képét ábrázolja szimbolikusan: a halottak égi lakását, azaz a Csillagos Ég Lakóit.
A múzeum gyűjtőterületén főként az elmúlt húsz évben végzett ásatásaink eredményeit mutatja be a tárlat, sajátos nézőpontból. Időbeli keretei a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig terjednek. A kiállítás a szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret, elképzeléseket is bemutatja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. Ezt egy egyiptomi főúri sírkamrában ismerhetik meg a látogatók.
Dani János, régész igazgató-helyettes
Hajdu Zsigmond régész
|
|
