1848 tavaszán és a szabadságharc első hónapjaiban Tiszafüred története nagyon hasonlóan alakult a többi alföldi mezővárosban zajló forradalmi átalakulásokhoz. A fővárosi események híre gyorsan eljutott a keleti országrészbe is, ahol az új törvényeket, különösen a jobbágyfelszabadítást lelkesen támogatták. A nemzetőrség felállításához Heves és Külső-Szolnok vármegyéből több ezer önkéntes indult el a gyülekező pontokra Kossuth hívására. A tiszafürediek az ország szerte ismert nyeregkészítő iparukkal is hozzájárultak a szabadságharc sikeréhez, folyamatosan készítették a huszárok számára nélkülözhetetlen füredi típusú nyergeket a hadsereg számára. Az 1834-óta álló tiszai fahíd fontos szerepet játszott a politikai és katonai események megszervezésében, hiszen a teher és személyszállítás ebben az országrészben erre a fő közlekedési útra alapozódott.

Tiszafüred a főparancsnokság állomáshelye

Kossuth Lajos többször is megfordult településünkön, ahol Lipcsey Imre helyettes kormánybiztos látta vendégül otthonában, először 1849. február 26-27-én. Ekkor zajlott a sikertelen kápolnai csata, amelynek következtében a lengyel származású Dembiński főparancsnok a további veszteségek elkerülése érdekében a Tiszán való átkelésre adta ki a parancsot és Tiszafüredet jelölte ki a főparancsnokság állomáshelyévé. A hadsereg tábornokai a sikertelen hadmozdulatok okait és a jövőbeli lehetőségeket mérlegelve komoly vitába keveredtek a fővezérrel. A nézeteltérések nyomán március 3-án bontakozott ki a „tiszafüredi zendülés” néven elhíresült esemény, amelyben Görgei Artúr tábornoknak vezető szerepe volt.

A helyszínre érkező Szemere Bertalan kormánybiztos igyekezett a hadsereg vezérkarában feszülő ellentéteket feloldani, ezért látván a főtisztek egységes kiállását, határozatával leváltotta Henryk Dembińskit és Görgei Artúrt nevezte ki a helyszínen állomásozó I., II., és VII. hadtest ideiglenes fővezérévé. A március 4-én sürgősen a helyszínre érkező Kossuth Lajos és Mészáros Lázár hadügyminiszter a Lipcseykúriában tartotta meg az ügy kivizsgálását, ahol a megjelenő főtiszteket meghallgatva elfogadta Henryk Dembiński lemondását, és megerősítette Görgei Artúr kinevezését.

A „kétórás szabad rablás”

Július 26-án a honvédek és az orosz csapatok között kisebb ütközet zajlott le Tiszaörvény és Tiszaszőlős határában, de az orosz fősereg átkelését nem tudták megakadályozni, így kénytelenek voltak visszavonulni a keleti országrész felé. Amikor Paszkievics tábornok serege megérkezett Tiszafüredre, a város elöljárói megadták magukat, így a sereg nem pusztította el a települést csak kétórás szabad rablást kapott. A világosi fegyverletételt követően sok tiszafüredi honvéd hazatért és igyekezett új életet kezdeni. A múzeum névadója Kiss Pál tábornok Pétervárad parancsnokaként megmenekült a megtorlások elől, kegyelmet kapott és 1867-ig a városban élt és gazdálkodott feleségével, a mai Városháza helyén állt kúriájában.