Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Magyar Természettudományi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1083, Budapest Ludovika tér 2-6.
Telefonszám: (1) 210-1085, (1) 303-6193
Nyitva tartás: H, Sze-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.06.18. - 2019.08.20.
biológia, időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 6-26 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, a tanév idején)
900 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 62-70 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Egyéni kiegészítő jegy
(a Természetbúvár Terembe)
500 HUF
/ fő
Különleges fotókiállítás nyílik a Magyar Természettudományi Múzeumban a minket körülvevő mikroszkopikus világról. Felnagyított részletek állatokról, növényekről, kövületekről, technikai tárgyakról úgy, ahogyan emberi szemmel sosem tapasztalhatnánk meg.
Utazás a mikrovilágba
Az ELTE TTK oktatói és kutatói az elektronmikroszkópok által feltárt varázslatos világba engednek betekintést az Utazás a Mikrovilágba című fotókiállításon, melynek a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont 2019. június 18-ától augusztus 20-áig. Olyan különleges mintákat láthatunk, amelyek egyaránt izgalmasak a természet iránt érdeklődő laikus közönség és a kutatók számára is.

Szemünk csodálatos felbontással képezi le a világot számunkra, azonban érzékelésünk határai korlátozottak. A minél kisebb tárgyak felismeréséhez és megfigyeléséhez már az 1590-es években szemüvegkészítő mesterek feltalálták az első optikai mikroszkópot, amely egy teljesen új világot nyitott meg számunkra.

Az új eszköznek köszönhetően feltárult előttünk a világ egy eddig ismeretlen mélysége. Olyan apró tárgyak, élőlények, finom részletek váltak megfigyelhetővé, melyeket azelőtt elképzelni sem tudtunk. Az eltelt négy évszázadban a mikroszkópok számtalan felfedezést tettek lehetővé és a mai napig a tudományos kutatás nélkülözhetetlen eszközei.

Az elektronmikroszkópia felhasználása rendkívül széles körű. Transzmissziós elektronmikroszkópot jellemzően a biológiában és az orvostudományban használnak szövetek leképezéséhez, de a legnagyobb felbontást igénylő anyagtudomány is ilyet használ. A pásztázó készülékek még sokoldalúbbak. A képalkotáson túl a mintából kilépő röntgensugárzás lehetővé teszi a minta kémiai összetételének meghatározását akár mikrométeres felbontással. Így különösen hasznos anyagtudományi, anyagmérnöki, geológia kutatások során. Elektronikai és egyéb alkatrészeket gyártó cégek minőségbiztosítási laboratóriumaiban is gyakran találunk ilyen eszközt. A rendőrség kriminológia laboratóriuma számára is nélkülözhetetlen eszköz, például lőpornyomok azonosításához.

Az optikai mikroszkópia története dióhéjban

Az első eredményeket követően a kutatók a mikroszkóp optikájának tökéletesítésével próbálták meg a felbontást növelni. Az 1850-es években azonban Ernst Abbe bebizonyította, hogy az optikai mikroszkóp felbontóképességét a látható fény hullámhossza korlátozza, azaz a felbontóképesség határát nem a technikai korlátok, hanem a fizika törvényei szabják meg. Abbe képletéből adódott, hogy a felbontás növelése érdekében a látható fénynél rövidebb hullámhosszú (pl. ultraibolya) fényt kellene használni, azonban ennek megvalósításához már ismét a technika szabta a korlátokat.

Az áttörést Loius de Brogie doktori disszertációja hozta, mely rámutatott arra, hogy a vákuumban felgyorsított elektronok a fényhez hasonlóan hullámtermészettel rendelkeznek és a hullámhossz a gyorsítófeszültségtől függően változik. Az elektronsugár fókuszálásához szükséges elektromágneses lencse ötletét végül Hans Busch publikálta 1926-ban.

Mindezen előzmények ismeretében Szilárd Leó már 1928-ban bíztatta Buscht egy elektronmikroszkóp megépítésére. Az elektronmikroszkóp működését demonstráló berendezést – az első négyszázszoros nagyítású prototípust – végül Ernst Ruska német fizikus mutatta be 1931-ben. 1933-ban ő építette meg azt az elektronmikroszkópot is, amely már a fénymikroszkóppal elérhető nagyításnál nagyobb nagyításra volt képes. Ruska 1986-ban Nobel-díjat kapott az elektronmikroszkóp feltalálásért.

Ez az első elektronmikroszkóp felépítésében még nagyban hasonlított az optikai mikroszkópokhoz. A fényforrást helyett egy elektronforrás „világította” át a minta vékony metszetét, a sugarat üveg lencsék helyett elektromágneses lencsékkel fókuszálták, a nagyított képet pedig egy fluoreszkáló ernyőre képezték le. Ennek a konstrukciónak egyik nagy hátránya az volt, hogy az elektronsugárral csak egy nagyon vékony mintát lehetett átvilágítani, ezt a megfelelő mintát is nehézkes volt előállítani és akármit nem is lehetett vizsgálat alá vetni.

Vladimir Zworykin és társai, a televíziós technológia úttörői voltak az elsők, akik pásztázó tekercset építettek egy elektronmikroszkópba, a fókuszált elektronsugárral a szilárd minta felületét pontról pontra végigpásztázták, a visszaverődő elektronokat detektálták, végül a képet a TV-hez hasonlóan egy katódsugárcsöves képernyőn jelenítették meg. Készülékük 50 nm felbontásra volt képes.

Az optikai mikroszkópia alkalmazásának komoly korlátja a nagy nagyítás mellett fellépő alacsony mélységélesség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a fókuszban lévő részlet lesz éles, ezen kívül homályos képet kapunk. A pásztázó elektronmikroszkópok jóval nagyobb nagyítás mellett is nagy mélységélességű képet adnak, ezt jól szemléltetik a kiállításon bemutatott képek is.

A kiállítás belépődíja 800 Ft, de megtekinthető a múzeum bármely más belépőjegyével is (a Dinókert kivételével).
A kiállítás megszervezést és finanszírozását az Auro-Science Consulting Kft. a Thermo (korábbi FEI) elektronmikroszkóp gyártó hazai képviselete vállalta.