Cholnoky Jenő, egyik legsokoldalúbb földrajztudósunk, akinek 2020 nyarán ünnepeljük születése 150. évfordulóját, igen határozott nézetet vallott a geográfia és a grafika kapcsolatát illetően, miszerint „nem lehet jó geográfus az, aki nem tud rajzolni”. A kiállítás erre a gondolatra fűződik fel, körbejárva a földrajz és rajz kapcsolatát, kísérletet téve arra, hogy bemutassa, mit, hogyan és miért rajzoltak a 19-20. századi nagy geográfusaink.

Cholnoky felhívja a figyelmet arra, hogy a vázlatos rajz többet mond egy tájról, mint egy fotó, mivel képes kiemelni a lényeget, tisztán láttatni a mondanivalót. Ebből fakad a kiállítás elsődleges célja: az emberi alkotó- és kifejezőerő bemutatása a földrajz értelmezési keretében. A felszín alatt húzódó cél pedig az, hogy ráirányítsuk a figyelmet a rajz mint eszköz fontosságára a mindennapi életünk során, melynek segítségével kiképezhetjük magunkat a lényeg megpillantására, a fontos részletek összefoglalására.

Nyomon követhetjük egy-egy rajz megszületését is, az első vázlattól, a kidolgozott grafitrajzon át a könyvbeli illusztrációhoz előkészített tusrajzig. Erre különösen a bőséges Cholnoky hagyaték anyaga adott lehetősége: Cholnoky kínai útjáról (1896-98) gazdag anyaggal tért haza, ezekből is felvillantuk érdekességeket.

A kiállításon látható rajzok többsége Cholnoky Jenő alkotásai, aki elsősorban könyvei illusztrálásához készítette el tusrajzait. Cholnoky írásait kedvelőknek különleges élményt nyújthat, hogy eredetiben láthatják viszont a már ismert grafikákat, de a földrajz szakos hallgatók is felfedezhetnek ismerős ábrákat, hiszen Cholnoky rajzait mai napig használják az egyetemi oktatásban. (A Borsy Zoltán szerkesztette vaskos Általános természetföldrajz című egyetemi tankönyv például 14 ábrát közölCholnokytól, többek között a jég és szél felszínformáló munkáját, valamint a barlangok keletkezését magyarázandó). CholnokyJenő rajzai és Prinz Gyula Tien-sanban készült panorámarajzai mellett a kiállításon látható lesz többek közöttLóczy Lajos, a „mester” terepi naplója, Mendöl Tibor, a településföldrajz hazai megteremtőjének egy korai, 1924-es rajzzal illusztrált finnországi útinaplója, valamint Tulogdi János, Erdély kutatójának vázlatkönyve.