Bármennyire vártuk, hogy Csontváry Kosztka Tivadarnak és művészetének szenteljük az áprilisi Múzeum+ estünket, az élet sajnos közbeszólt. Bár az estet el kell halasztanunk egy későbbi időpontra, természetesen nem hagyjuk cserben azokat, akik szeretik e páratlan zsenit és csodálatos életművét! Élvezze a kijárási korlátozás ideje alatt a Csontváry állomásai címre keresztelt útvonaltippünket és adózzon személyesen is a festő nagysága előtt, ha minden visszatért a régi kerékvágásba!

Csontváry élete épp olyan izgalmas, mint az alkotásai: vajon mi kell ahhoz, hogy egy végzett gyógyszerész palettára cserélje a pipettát? Annyi bizonyos, hogy 1880. október 13-án valami végérvényesen megváltozott az akkor még patikus Csontváry életében. A későbbi művész gyakran pingált unalomból krikszkrakszokat, ám amikor aznap a patika vezetője megpillantotta az egyik vénycédula hátuljára rajzolt ökrösszekeret, meglepettségében felkiáltott: „Mit csinál: hisz maga festőnek született!”. Csontváry miközben később tüzetesebben is tanulmányozta művét, hangot hallott, amely azt mondta neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.” Csontváry sorsa ekkor végleg megváltozott, de gyógyszerészi ismereteit nem dobta el a későbbiekben sem: a jellegzetesen csillogó „napút-színek” a saját maga által kevert festékeknek köszönhetők. Világító sárgák, lángoló pirosak, fájdalmas rózsaszínek és borzongató kékek: micsoda szín- és árnyalat-kavalkád! Nem véletlenül kiáltott fel így Pablo Picasso, amikor élőben megtekintette alkotásait Párizsban: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak!”

Egyediség, misztikum, koloritgazdagság, szeretnivaló naivitás, szuverén szimbólumteremtés, egyedülálló modernség, izzás, a lélek ereje. Senkihez és semmihez nem hasonlítható – sem Csontváry, sem páratlan életműve. E rendkívüli géniusz életútjának és művészetének állomásai várnak most a látogatókra útvonaltippünk segítségével. Csontváry még életében legendává formálta saját személyét, s e legendának természetesen nélkülözhetetlen részét képezik utazásai is. Kisszebentől Párizsig, Rómától a Közel-Keletig, a Hortobágytól Münchenig, Dalmáciától Libanonig a legfenségesebb természeti képződményeket és ember alkotta emlékeket örökítette meg művein. Utazzon Ön is Csontváryval és fedezze fel más művészek alkotásain is ezeket a bámulatos helyeket és hangulatokat!

Varázslatos festmények színes, vagyis széles palettájával várjuk hát Önöket – egyelőre csak otthonról, majd természetesen élőben is!

Állomások:

Keresztelő Szent János-főoltár a kisszebeni Keresztelő Szent János-templomból, 1496
MS mester: Vizitáció (Mária látogatása Erzsébetnél), 1506
Id. Markó Károly: Tájkép Tivoli mellett szüretelőkkel, 1846
Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, 1853
László Fülöp: A Hofbräuhaus Münchenben, 1892
Munkácsy Mihály: Párizsi enteriőr, 1877
Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai, 1904–1905
Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907
Csontváry Kosztka Tivadar: Sétakocsikázás újholdnál Athénban, 1904