Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum - Kaposvár
Cím: 7400, Kaposvár Fő u. 10.
Telefonszám: (20) 287-9323
Nyitva tartás: K-V 10-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.09.24. - 2020.12.31.
élelmiszeripar, gazdaság, időszaki kiállítás, ipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
800 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 fő felett)
700 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
350 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 fő felett)
350 HUF
/ fő
Belépő családoknak
1700 HUF
/ család
Csoportos programjegy gyermekeknek
(múzeumi foglalkozások iskolai csoportoknak)
700 HUF
/ gyermek
Bérlet
(Múzeumpedagógiai bérlet )
2300 HUF
/ fő/4 foglalkozás
Egyéni bérlet
1200 HUF
/ fő / 4 alkalom
Csoportos szaktárlatvezetés
(előzetes bejelentkezéssel)
2800 HUF
/ csoport / kiállítás
A Rippl Rónai múzeum szeretettel vár minden érdeklődőt az Ez sör! A sörnevelőtől a sörgyárig című kiállítására.

Mikortól datálhatók a sörfőzés kezdetei? Igaz-e, hogy a sör folyékony kenyér? Hogy kerül a sörfőzés Magyarországra? Kik és hogyan főztek sört a Kárpát-medencében? Mi volt az ital népszerűségének a titka? Miért épp Kőbánya vált a hazai sörgyártás fellegvárává? Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik legújabb kiállításunk, mely a hazai sörfőzés és -fogyasztás történetét mutatja be.

Látogatóink megismerhetik honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás megindulását és legnagyobb üzemeink történetét, az állami sörfőzést, és a napjainkban működő kisüzemi főzdéket. Kiderül, hogy készül a sör, miként lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. Választ kaphatnak arra is, hogy a polgárság vagy a munkásság kedvelt itala volt-e a sör, népszerűségét hogyan irányították, befolyásolták a propaganda különböző eszközeivel.

Szó lesz, a kaposvári sörfőzés kezdeteiről, az egyik helyi városrész nevét adó, svájci születésű Donner János serfőző mesterről, aki 1857-ben, épp a Bach-korszakban, sörfőzdét alapított és kocsmát nyitott a Kapos folyó déli részén, a néhai Sétatér közelében. Donner azonban nem kapott hivatalos engedélyt a sörfőzésre, mivel az italmérés jogának addigi kizárólagos tulajdonosa, az Estreházy uradalom, nem kívánt magának vetélytársat. Így a mester feladta: inkább felparcellázta az általa megvásárolt földeket, a parcellákon pedig új házak épültek, és lassan egy egész városrész alakult ki a környéken.

Itt pedig elérkezett a jelenkori kaposvári sör reklámjának az ideje, amely immár helyi sörtörténelmi tény: Kaposvárnak ismét van egy új kisüzemi sörfőzdéje, amely – Donner János kaposvári sörfőzőmester tiszteletére – a Hansdonner Beers nevet viseli.