1819-ben, amikor Kőrösi Csoma Sándor elindult keletre, Szeder Fábián pedig megjelentette a palócokról szóló néprajzi leírását, a zirci ciszterci apátság ügyvédjének, Reguly Istvánnak fia született. Július 11-én keresztelték, Antal néven, hiszen keresztapja Dréta Antal zirci apát volt. Reguly Antalt már 1843-ban „észak Kőrösi Csomájának” nevezték, hiszen elődjéhez hasonlóan önfeláldozóan kutatta a magyarság eredetét.

A kiállítás Reguly életét egyetlen nagy utazásként mutatja be, hiszen a 19 éves, frissen végzett jogászhallgató rövid, nyugat-európai utazásából kerekedett ki északi kutatóútja, itthoni élete pedig – a palócok közé tett utazástól eltekintve – elsősorban Pesten telt, így munkássága valóban leírható egy utazással, sőt, hogy irodalmi hasonlatot használjunk, egy „fejlődésregénnyel”. A nagy utazás alatt ugyanis az utazgató jogászból – rengeteg munka árán – elismert tudós lett. A kiállítás éppen az út alakulásának körülményeit, okait próbálja bemutatni: milyen háttérrel, milyen motivációval, milyen véletlenek, találkozások hatására, mennyi vívódással, gonddal, elszántsággal járta be Reguly ezt az utat? A kiállítás szövegezésében tág teret kapnak a Reguly-kéziratok, illetve a neki vagy róla írt levelek, amelyek apró részletei rávilágítanak a kalandos kutatóút hátterére is. A kiállítás anyagának gyöngyszemei a Reguly által gyűjtött tárgyak, de újabb kollekciók darabjai is kerültek a vitrinekbe részben a múzeum saját gyűjteményéből, részben a Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Parkjának anyagából.

A Reguly életutat a kiállítás többféle módon mutatja be: az olvasni nem tudó kisgyermektől a tudományos érdeklődésű felnőtt látogatóig mindenki számára alakítottunk ki tartalmakat: látványos grafikai és installációs elemeket, kézbe vehető játékokat, interaktív IT eszközöket és persze hosszabb magyarázó szövegeket is. A nyelvrokonságot bemutató teremben például az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvekből hallgathatnak közös eredetű szavakat és példaszövegeket, vagy az Urál hegység dombortérképére vetített térképen követhetik Reguly útját. Játékos feladatokon keresztül tehetik próbára nyelvtanulási és térképezési adottságaikat azokon a problémákon keresztül, a melyekkel Reguly is találkozott: hogyan értsünk meg egy nyelvet szótár és nyelvtan nélkül? Hogyan rajzoljunk térképet műszerek nélkül, a lakosok elmondása alapján? Hogyan birkózzunk meg a zord természeti környezet kihívásaival?

Az egyéni látogatók mellett a csoportokra is gondoltunk, így kifejezetten várjuk a tanulmányi kirándulásra érkező osztályokat, hogy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz és a honismeret tárgyakhoz kapcsolódó foglalkozások keretében ismerkedjenek meg nemcsak Reguly Antal életművével, hanem a nyelvrokonság kutatásának módszereivel, a térképezés alapjaival, a finnugor nyelvű népek kultúrájával.