Arcok-imák-szívek a nagy háború emlékei Szarvason címmel új időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. Témája az 1914 és 1918 között zajló I. világháború, mely rámutat a frontra kerülők és a hátországban maradtak mindennapi életében bekövetkezett változásokra Szarvas község vonatkozásában szarvasi arcokon, egyéni történeteken, tárgyi emlékeken keresztül.

Az 1914 és 1918 között zajló I. világháború gyökeres változásokat hozott mind a frontra kerülők, mind a hátországban maradtak mindennapi életében. Felborultak a hagyományos közösségben betöltött szerepek, az addig szokásos munkamegosztás. Megváltozott az egészségügyi ellátás, a háború hatással volt a termelésre és fogyasztásra, megváltoztak a kapcsolattartás formái és felértékelődött a társadalmi segítségnyújtás.

A kiállítás tematikusan három egységből épül fel. Az első részében a frontra került legények, férjek, édesapák szemszögéből mutatja be az első nagy világégést. Azt, hogy hogyan fogadták Szarvason a mozgósítás hírét, majd hogyan kerültek egyik napról a másikra szeretteiktől távol, szántóföldjeikről lövészárkokba. Egyéni szarvasi katonák történetei jelennek meg a kiállításban kordokumentumokon keresztül. A múzeum gyűjteményéből többek között kézzel írt tábori újságok „Isonzói Tárogatók” és a hadifogságba került szarvasi Podani János: Egy hadapród naplója.

A második egység a hátországban maradtak megváltozott életét mutatja be tablókon, korabeli fotókon, újságcikkeken keresztül. Miként változtatta meg a háború a nemek közötti viszonyokat? Kikre hárult a hátrahagyott családok egyben tartása? Ezekre a kérdésekre ad választ a kiállítás. A hagyományos női feladatok mellett – gyermeknevelés, sütés, főzés, takarítás – az asszonyok nagyobb szerepet kaptak a gazdaság irányításában, a boltokban, a kisüzemekben, az iskolákban és a termelésben is.

A harmadik egység, egyben a terem közepe egy installáción keresztül hivatott bemutatni a két fél, tehát a frontra kerültek és a hátországban maradtak közötti kapcsolattartást. A Tábori posta (Feldpost) működését, a népi írásbeliség fellendülését. Az installációt a mennyezetről lelógó I. világháborús levelezőlapok és katonaképek (reprodukciók) sokasága képezi, mely jelképezi mind a kapcsolattartást, mind a háborúban elesett, hősi halált halt szarvasi katonákat. A levelek alatt posztamensen tábori postával küldött faláda látható