Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2021.06.29. - 2022.02.13.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
„Képzeljünk el egy terebélyes fát, melynek törzse
Paul Cezanne: A nagy fenyő, 1887–1889izmos ágakat bocsát a négy világtájnak.
Ahány ág, annyi művészeti irány.
Az ágakból temérdek gally indul szerteszét, és a gallyak végén,
a szárakon levél és gyümölcs helyett megannyi
stílusra különböző kép meg szobor terem.
Ennek a tüneményes fának a törzse Franciaország
áldott művészeti talajában gyökerezik, de csemetéi
a világ minden országában, minden valamirevaló
szellemi éghajlat alatt föllelhetők.
Ezt a csodatermő fatörzset PAUL CÉZANNE-nak hívják.”
(Kállai Ernő: Cézanne és a XX. század konstruktív művészete, 1944)


Kilenc évvel a nagysikerű Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum:a most nyíló tárlat ezúttal a francia mester életműve és az európai avantgárd művészet 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja. A Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállításon több mint százhúsz műalkotást láthat a nagyközönség. A február közepéig látható tárlatra a múzeum saját anyaga mellé a világ mintegy negyven jelentős gyűjteményéből kölcsönözött remekműveket.

A Szépművészeti Múzeum kiállítása új szempontból közelíti meg Paul Cezanne életművét: a tárlat a francia mester és több jelentős, klasszikus avantgárd művész kapcsolódási pontjait vizsgálja. Míg a 2012–2013-as bemutató a nagy elődök (például Michelangelo, Giovanni LorenzoBernini, Nicolas Poussin) és Paul Cezanne ecsettel, agyaggal, vésővel, vízfestékkel és ceruzával megformált találkozási pontjait kísérte végig, az új tárlat a 20. század első felében megjelenő konstruktív művészeti irányzatokat vizsgálja.

A kiállításon és a katalógusban a korábbi írásmóddal szakítva, ékezet nélkül olvasható a festő neve.Cezanne provence‐i születésű volt, a provanszál nyelvbenpedig az ékezet nélküli „e”‐t ugyanúgy ejtik, mint az ékezetest a franciában. Maga a művész is ékezet nélkülhasználta a nevét, amikor levelet írt alá vagy képetszignált. Az ékezetes „Cézanne” írásmódot csak felesége, Hortense Fiquet, valamint fia, ifj. Paul Cézanne kezdte használni az 1890‐es évektől, alighanem azért, hogya párizsiak és más nemprovanszálok számára is egyértelművé tegye a név helyes kiejtését. Az ékezet elhagyásával a mostani kiállítás eleget tesz a Société Paul Cezanne döntésének és a művész dédunokája, Philippe Paul Cezanne felhívásának – összhangban a WalterFeilchenfeldt, JayneWarman és David Nash általösszeállított online életmű‐katalógussal. A korábbi írásmódot azidézetek esetén természetesen változatlan formában használják a kiállítás szervezői és akatalógus szerzői, szerkesztői.

Cezanne életműve az első, 1895-ös párizsi kiállítása, majd a halálát követő 1907-es, a párizsi Őszi Szalonon megrendezett monografikus bemutató óta a kortárs képzőművészek, írók, költők, filozófusok, művészettörténészek érdeklődésének középpontjában állt.A kiállítás arra igyekszik választ adni, miért és mennyiben fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is. Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. A Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállítás – amely hangsúlyozottan nem hatástörténeti bemutató –a nagy aixi mester és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjaitvizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának tükrében.

Cezanne munkái mellett a De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) a munkáival találkozhat a közönség.
A mintegy százhúsz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát bemutató kiállítás a múzeum saját anyaga mellé a világ jelentős múzeumaiból és magángyűjteményeiből kölcsönzött remekműveket. A tárlat anyagát olyan múzeumok műalkotásai gazdagítják, mint a párizsi Muséed’Orsay és a Musée de l’Orangerie, a New York-i The Metropolitan Museum of Art és a Museum of Modern Art, a washingtoni National Gallery of Art, a londoni The National Gallery, a madridi Museo Thyssen-Bornemisza, a berlini Alte Nationalgalerie, a hágai Gemeentemuseum, az amszterdami Stedelijk Museum, a frankfurti Städel Museum, a bécsi Albertina, a bázeli Kunstmuseumés a FondationBeyeler, a moszkvai Puskin Múzeum és a Tretyjakov-képtár.

A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cezanne szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét (Zola, Pissarro, Monet, Guillaumin, Renoir). Az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne életművének a mester halála utáni különböző értelmezéseit vizsgálja. A látogatók képet kaphatnak a különböző tájértelmezésekről, valamint a kubizmus (Picasso, Léger, Braque) és Cezanne viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, és az életműorosz avantgárddal való kapcsolódásáról. A tárlat tematikus részei bemutatják azokat a szellemi és formai kapcsolódási pontokat, amelyek Cezanne halálát követően az ő munkái és a holland De Stijl mozgalom, az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus, valamint a Bauhaus mestereinek alkotásai között létrejöttek.
A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokatCezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között.