A kiállítás a különleges tulajdonságokkal rendelkező csokoládé főurak asztaláról katonai menázsiba kerüléséről szól. A Nagy Háborúra fókuszálva mutatja be diadalútját: a spanyol hódító katonák által mosléknak nevezett azték kakaóból istenek eledele és katonák csemegéje lett.

Az ezüst és finom porcelán csokoládékannák, csészék kínálta csokoládés álmok elbűvölték Európát. Az életörömök iránti mohó vágy csokoládét kívánt. Koronás fők, urak és hölgyek, hadvezérek váltak az édes luxus rabjává. Párizsi szalonokban az a hír járta, hogy egy márkinő túlzott csokoládé szenvedélye miatt szült fekete gyermeket. Napóleon olyannyira édesszájú volt, hogy a Lefebvre marsallnak ajándékozott bonbonos dobozból a csokoládét bankjegyekkel cserélte ki. A csokoládékatona című Straus operett (1908) hős svájci tisztje tölténytáskájában lőszer helyett csokoládét hordott. Hindenburg német tábornok kadétiskolás korában ínyencségei közé sorolta.

Harcokban a katona elsősorban a nála lévő élelemre számíthatott. A csokoládé kis helyen elfért, ízletes, táplálóés frissítővolt, változatossá tette az élelmezést. A Nagy Háborúban az osztrák–magyar katona porciójában 50 g csokoládét, vagy 50 g kakaót kapott 50 g cukorral. Szeretetcsomagokban özönlött a frontra, a lövészárokba az otthon melegét varázsolta, a lélek táplálékául is szolgált. Sérült, beteg, lábadozó katonák gyógyításában nélkülözhetetlen volt. Aranyesőben fürödtek a csokoládégyárak.

A háború végén a hadsereg ajtaján is kopogtatott a hadinyomor. A menázsiból, csomagokból eltűnt a jóság és szeretet ízű csokoládé. Az extrakarcsúra fogyott katonákat a „Sok keserűség közt ím hallj valami jót: Fedák Sári fogyott három kilót” újsághír sem vidította fel.

Egy német tábornok szerint a Nagy Háborúban a jobb ellátás győzött az erősebb hadsereg felett. A Pesti Futár a vereség okát csokoládéba csomagolta: „Mi az ententhez úgy aránylunk, mint egy külvárosi kis cukorkakereskedő a nagy Stollwerck csokoládégyárhoz. Hindenburgnak a bajusza lehetett volna kétszer olyan haragos és Ludendorff a fotográfiákon akármilyen kegyetlenül is csikorgatta a fogát, biztos volt, hogy itt nem mi fogunk győzni.”