Nemes urak, ha akartok / Jőjetek, / Itt a kezünk, nyujtsátok ki / Kezetek. / Legyünk szemei mindnyájan / Egy láncnak, / Szüksége van mindnyájunkr' a / Hazának. Van-e szebb lánc a világon, / Mint mely minket összefűz? / Bűvös karikába gyüjte / Minket a szent honfitűz.

A nemzeti összetartozás gondolatát a haza és a nemzet lángoló szeretetétől áthatottan fogalmazta meg Petőfi Sándor. A legszebb lánc, a bűvös karika költőnk születése 200. évfordulóján újra létesült, és most is munkál a honfitűz.

A balassagyarmati MNM Palóc Múzeum, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a Füleki Vármúzeum, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a szécsényi MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum közösen hozott létre kiállítás-láncolatot, Petőfi körút 200 mottóval. Ezáltal a határmenti múzeumokban és hatókörükben segíti a magyar azonosság- és összetartozástudat újra erősödését. Így az öt részből létrejövő kiállítás a Petőfi alakjából és életéből leszűrhető Kárpát-medencei összetartozást képviseli. A két határmenti MNM tagintézmény és a három délszlovákiai múzeum összefogása Petőfi magyar mivoltára és szlovák származására is utal.

Olyan kiállítás-láncolatot valósítottunk meg, amelyben Petőfi 1845. évi utazására alapozunk. Az ezáltal kijelölt városok múzeumai a helyszínek, ezek részkiállításai pedig egymás folytatásai. Az a törekvésünk, hogy a látogatók, mintegy Petőfi nyomában, Gömörben és Nógrádban bejárják a teljes kiállítási láncot, tehát mindegyik múzeumot, mindegyik várost fölkeressék.

Kiállítás-láncolatunkban Petőfi alakján keresztül a szlovák és a magyar együvé tartozás, másrészt a történelmi keresztény felekezetek összekapcsolódása szintén fontos célt, eszmei hangsúlyt képeznek. Petőfi evangélikus szülők evangélikusnak keresztelt gyermeke, elsőül viszont katolikus iskolát látogatott öt éves korában, és Szendrey Júliának esküvőjekor reverzálist adott összes születendő gyermeke katolikussá nevelésére.

Célunk, hogy együttesen olyan múzeumi utazást kínáljunk látogatóinknak, amely láncolata révén föltárja Nógrád és Gömör szépségeit, részelteti benne a láncolatot fölkeresőket, és különféle ötletekkel odavarázsolja a résztvevőket a XIX. század első felének természetközeli életmódjába, Petőfi verseken át is az ember heroikus, életigenlő hivatásába.

A kiállítás-sor mind az öt egysége a Petőfi életmű közelmúltbeli és jelenkori értelmezéseit állítja középpontba. A programban kiemelt szerepet kap Petőfinek és korának utóélete, emlékezetkultúrában betöltött szerepe, a művészetekben és a folklórban való megjelenése.

A kiállítás-láncolat Petőfi korát, életművét és annak továbbélését tárja a látogatók elé különféle szempontok szerint. Az összekapcsolódó öt helyszín közül Szécsény a Szabadságot állítja középpontba Petőfi Sándor Rákóczi szemlélete révén. Rimaszombat a Barátságot, Petőfi legendás barátságait, Losonc pedig a Szerelmet, a költő vonzalmait helyezi előtérbe. Balassagyarmat Petőfi költészetének Népies és Népi vonásait helyezi az érdeklődés középpontjába, Fülek pedig az Etnikumot, etnikai viszonyokat a költő életében, illetve Petőfi szemléletét a szlovákság körében.

A szécsényi kiállításláncszem fölhívja figyelmünket Petőfi Rákóczi kultuszára, aki számára a fejedelem „hazánknak szentje, szabadság vezére, sötét éjben fényes csillagunk.”

A kiállításban Petőfi alakjának, életművének bemutatásához vezérfonalként használjuk életének fordulóit, Rákócziéval párhuzamba állítva. További témaegységek: Petőfi vándorévei, a szabadságszemlélete, a haza és a nemzet életművében, egy helyi kortárs költő: Ferenczy Teréz, valamint Petőfi és Rákóczi halhatatlan hőssé válása a hagyományban.