A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum időszaki tárlata a mintegy nyolcezer tárgyat felölelő Japán Gyűjteményből mutat be egy olyan gyűjteményi egységet, amely korábban önállóan még nem volt kiállítva.

A közel 2400 darabos gyűjteményi egység a Hopp Múzeum egyik legalapvetőbb és legrégibb gyűjteménye, amelyet 1907-ben az állami megbízásból eljáró Vay Péter (1863–1948) püspök vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum számára.

Gróf Vay Péter élete és működése alig ismert, diplomáciai és misszionárius tevékenységének számos részletét homály fedi, egyházfi alakját már életében különös legendák fonták körbe. Tősgyökeres református családba születve tért át ifjúkorában a római katolikus vallásra. A papi pályára lépést megelőző időkben az arisztokrata ifjak életét élte: kiváló és sokrétű oktatásban részesült, barátokkal hosszas utazásokra indult Európában és a Közel-Keletre, külföldi egyetemeken folytatott rövidebb-hosszabb ideig tanulmányokat. (Ezeket a tapasztalatokat és a felhalmozott tudást később kitűnően tudta hasznosítani diplomáciai megbízatásai során.) Pappá szentelése után pápai titkos kamarássá nevezték ki és kiemelt diplomáciai feladatokkal bízták meg (hivatalos látogatás Krisztina spanyol régenskirálynőhöz vagy Viktória királynő gyémántjubileumán való részvétel). A papi szolgálat első kettő, nagyon aktív évtizede után az 1920-as évek elejétől kezdve visszavonultabban élt: először Magyarországon, majd élete végén (már-már remete-szerű módon) Assisiben.

Vay Péter a római katolikus missziók vizitálása során pápai megbízásból az egész világot és közte Japánt is bejárta, emellett kiváló felkészültségű műgyűjtő volt, aki behatóan foglalkozott a japán művészettel: az ő nevéhez fűződik az első, ennek a témának szentelt művészettörténeti könyv magyar nyelven. Többeket (köztük a Hopp Múzeum első igazgatóját, Felvinczi Takács Zoltánt is) ő indította el pályájukon. A Japánban lebonyolított vásárlás során korszerű gyűjteménygyarapítási szempontok vezették, helyi szakértők közreműködését is igénybe vette.

A gyűjtemény az 1909-es leltár tanúsága szerint 2337 tárgyat számlált. A gyűjtemény súlypontja kétségkívül a képzőművészeti anyag, amelyben a legjelentősebb egységet a sokszorosított grafikák (fametszetek, fametszetes könyvek) és a festmények (tekercsképek) képviselik, de hétszáz kisplasztika (netsuke, inrō), valamint 11 db faszobor is a részét képezi.

A kiállítás a Vay-gyűjteménynek, valamint történetének és szélesebb értelemben vett történeti kontextusának első átfogó bemutatása. A főbb tárgycsoportok, illetve a kiemelkedő kvalitású tárgyak a 19-20. század fordulójának jellegzetes japán gyűjteményezési szempontjait is szemléltetik, emellett képet adnak a korabeli gyűjtéstörténetről és szemléletmódról, a főként a világkiállítások közvetítette, Japánnal kapcsolatos európai és monarchiabeli művészeti ismeretekről.

A tárlat egy-egy külön termet szentel a világi festészet legnépszerűbb műfajainak és kiemelt helyet kap a buddhista művészet, de megjelenítésre kerül a Vay-gyűjtemény első budapesti bemutatásainak (1908, 1910) története is. A tárgyi anyagot a gyűjtő életútját bemutató kiállításrész, valamint kortárs reflexiók és párhuzamok egészítik ki, amelyek még teljesebb kontextusba állítják ezt a fontos gyűjteménymagot.

A kiállítás bevezető részében Vay Péter életútjáról készült összeállítás fogadja a látogatót. A püspök alakját mellszobra, személyes tárgyai és főpapi ékszerei elevenítik meg.

Az első teremben japán fametszetek (főként tájképek és korai darabok), Hokusai és Hiroshige alkotásai, valamint a főbb témákhoz kapcsolható tárgyak (főként lakktárgyak és netsukék) láthatók. Itt kaptak helyet a Hopp Múzeum legfrissebb szerzeményei, a 2022-ben vásárolt japán fametszetek is.

A kiállítás második terme főként a színházat és szép nőket bemutató fametszetek, valamint a kapcsolódó iparművészeti anyag (fémtárgyak: kardtartozékok és fésűk) bemutatásának ad helyet, valamint itt kap a látogató egy összegző áttekintést Vay püspök ázsiai utazásairól.

A harmadik terem a buddhista művészetre fókuszál, amelynek gyűjtésére a bemutatott korszak különleges lehetőséget biztosított, ugyanis a sintó államvallássá emelkedése után megjelent a piacon a japán művészet hihetetlenül gazdag és értékes buddhista anyaga. A buddhista festészet és szobrászat alkotásai a japán buddhista hitvilág főbb istenségeit reprezentálják, emellett a szobrászati anyag restaurálásának műhelytitkaiba is betekinthet a látogató.

Az utolsó teremben a Vay által gyűjtött japán festészeti anyagot (annak korszakait, reprezentatív darabjait, tematikai csoportjait) ismerhetik meg a látogatók. A korban nagyon ritka volt, hogy gyűjtő kifejezetten érdeklődött volna a kelet-ázsiai festményanyag iránt, esetleg még értett is volna hozzá, de Vay Péter e tekintetben is kivételt képezett. Az iparművészeti anyagot az írószertartók (yatate) képviselik, de itt láthatók a Vay kínai gyűjtéséből származó műtárgyak.

A kiállítás mintegy tíz hónapon át tart nyitva. Ez idő alatt változatos kísérőprogramok várják a látogatókat: különleges művészeti és zenei workshopok (ikebana, sakuhachi, origami, kimonó), kurátori tárlatvezetések, koncertek, kortárs iparművészeti vásár, filmvetítések, kerti programok. Kiemelten fontos alkalom a 2023. május 14-ei centenáriumi ünnepség, amelynek során (Hopp Ferenc születésének 190. évfordulója mellett) a Hopp Múzeum legelső, 100 évvel ezelőtt, 1923-ban megnyílt kiállítására emlékezünk. (A tárlatot a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán rendezte, akinek a keleti művészetekhez kapcsolódó első feladata éppen a Vay püspök által gyűjtött anyag bemutatása volt.)

A gyerekcsoportokat a kiállításhoz kapcsolódóan kreatív és komplex, tárlatvezetéssel egybekötött foglalkozások és egy ötnapos nyári tábor várják.