A Nemzeti Múzeum időszaki tárlatán látható Viktória-minta keletkezése szinte egyidős a Herendi-porcelán készítésével. A kínai hatás alatt született, stilizált lepkékből és virágzó ágakból álló minta azt a szín- és dekorációgazdagságot reprezentálja, amely kezdettől fogva jellemzi a porcelánmanufaktúra festészeti stílusát. Leghangsúlyosabb eleme a Kínából származó bazsarózsa, amely Európába kerülve a korai porcelánok egyik legkedveltebb motívumává vált. Az egyéni arculat kialakításának lehetőségét a lepkék sokfélesége, a pünkösdi rózsa változatos megjelenési formái teremtették meg, így a kínai eredet ellenére a minta magyar benyomást kelt, felidézve a magyar erdők, mezők, a falusi kertek tarkaságát és zsongását.

Viktória nagy becsben tartotta a Herendi-étkészletet, csak abban az ebédlőben terítettek vele, ahol esténként együtt vacsorázott férjével, Albert herceggel. Ilyenkor sosem volt körülöttük személyzet, saját magukat szolgálták ki. Az angol uralkodóház későbbi tagjai is kedvelték a Herendi-műalkotásokat. A több mint 170 éve használt Viktória-minta az ét-, a tea- és a mokkáskészleteken kívül mutatós egyéb dísztárgyakon, mint a bonbonniére, a dísztányér vagy a lámpaváza. A Viktória-kollekció az évtizedek során számtalan módozatban és színvilágban született újjá, legutóbb felújított változata egy Royal Garden mintával megfestett Herendi-porcelánkészlet Magyarország hivatalos nászajándéka volt Vilmos herceg és Katalin hercegné számára.

A tárlat a császárokhoz, királyokhoz, királynőkhöz és az arisztokráciához köthető dekorációkat bemutató sorozat első állomása.