A Bakony és a Balaton-felvidék hagyományos gazdálkodása kapcsán mindenkinek eszébe jut az állattartás. A pásztorvilágról és a legeltetéses állattartásról mindenki hallott, így a bakonyi betyárok, makkoltatás, bakonyi pásztorokról szóló énekek iskolás éveiből senkinek sem hiányoztak, azonban feltehetőleg kevesen tudnak arról, hogy a Bakony-Balaton vidékének pásztorvilága még mai is él.

A Balaton-felvidék és Bakony vidékének pásztorai közel 25 éve kezdték el megszervezni rendszeres a pásztortalálkozóikat maguk az állattenyésztéssel, pásztoroló legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók Varga Antal (Olaszfalu) és Márffy Bence (Lovas). Kezdetben, Olaszfaluban, majd Salföldön és az elmúlt években pedig Kapolcson megrendezésre kerül éves találkozó célja a fiatalabb és idősebb pásztor generáció számára teremtett szakmai és baráti találkozási lehetőséget.

Veszprém városában hagyományos pásztorünnep volt a Szent Mihály-napi Búcsú és pásztorok megáldása, amelyet az utóbbi néhány évben ismét elkezdtek feleleveníteni. Az idei esztendőben egy igen különleges esemény emeli az ünnep fényét: megjelent a fás legelőkről, erdei legeltetésről és a pásztorvilágról szóló könyv. A kötet illusztrációból nyílik kiállítás és egy családias könyvbemutatóra is készülünk.

Már 5. éve a pásztorokkal együtt készülünk a búcsú megtartására, az ünnepi szentmise után a pásztorok megáldása, a kiállítás megnyitóval egybekötött kötetbemutató és a Bakony – Balaton Vidékének Örökös Pásztora cím átadása teszi teljessé az ünnepet 2024-ben is Veszprémben. Mindehhez jelentősen hozzájárul Szabó Csaba néptáncpedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere.

Szabó Csaba nem csak kutatja a pásztorok népművészetét, de az elmúlt években meghatározó szereppel bír a Bakony-Balaton térségében élő pásztorok összefogásának és az elmúlt években az ő közreműködésével kerülnek megrendezésre a találkozók, ahogy most itt Veszprémben is.

A pásztorvilág értékei kapcsán keveset beszélnek, magukról a legelőkről, mely megteremti a lehetőséget arra, hogy legeltető állattartást végezzenek.

A Bakony-Balaton vidékének különlegessége, hogy természeti adottságokhoz igazodva fás-erdős legeltetési rendszerekben, vagyis fáslegelőkön és legelőerdőkben történik a hagyományos legeltetés. Mára ez a fajta legeltetés a leginnovatívabb agrár-erdészeti módok közé tartozik és a fáslegelőket, legelőerdőket magas természeti és kulturális értékkel bíró élőhelyeknek van számon tartva. Ezek az élőhelyek a pásztorok és állattartással foglalkozó gazdálkodók tudására vannak bízva és az ő tevékenységük révén jönnek létre a csodálatos, táji értékkel bíró ősfás legelők, melyet első pillantásra sokszor „vadonnak” vélhetünk. A 20. század közepétől fokozatosan megerősödött a fáslegelők és legelőerdők felhagyása, mely a rendszeres legeltetés és legelőgondozás megszűnését jelentette és beerdősültek, illetve más haszonvételbe kerültek.

Az utóbbi néhány évben egyre területen kezdtek el ismét legelőgazdálkodást végezni, mely nemcsak a természeti értékek megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a pásztorvilág kulturális értékeinek a tovább éltetéséhez is alapfeltételt jelent. Mindezek magyarországi jelentőségére dr. Varga Anna ökológus-etnobiológus kutató munkássága hívta fel a figyelmet, melyet több, mint tíz éve Bakony-Balaton vidékének kezdett el és mai napig rendszeresen visszatér.

Répásy Zsolt, veszprémi származású fotográfus az Alföld pásztorvilágának fotózásán keresztül került kapcsolatban ezzel az ősi és magával ragadó foglakozással. Répásy Zsolt fotóin keresztül egy olyan világba enged bepillantást, ahol tükröződik a táj és ember kapcsolata, az ember és az állat kapcsolata. A 2019-es tavaszi Kapolcsi pásztortalálkozón találkozott először a Bakony-Balaton vidékének pásztoraival, akikről készült első felvételeit is láthatják most a látogatók a pásztorarcképcsarnok mellett.

Nagy Zsuzsanna a Dr. Varga Anna kutatása során kapcsolódott be a munkába és örökített meg a fáslegelők ismeretlen világát. A pásztoréletképek mellett csodálatos természetfotókat készített az ott talált növényekről.

A tárlat a hagyományos állattartás megváltozása ellenére a mai fáslegelők kulturális örökségében állít emléket és a múlt pásztorvilágának jelenkori képviselőin keresztül.

A Bakony és a Balaton-felvidéknek e kissé elfeledett örökségének a megismerését, tudásának bemutatása, a pásztorok nélkül tudomány eszközeivel, sohasem lenne olyan hitelesen, mint ezzel a példaértékű összefogással. S hogy merre is legeltetnek manapság a pásztorok, merre vannak a fáslegelők, legelőerdők? Nem kell messzire mennie, mivel Veszprém városát is legelők ölelik körbe, és szinte bármelyik irányból is érkezünk a városba, a pásztorvilág kulturális és természeti örökségének nyomai tűnhetnek fel az arra járónak.