Biedermeier mindennapok című nagyszabású kiállítás főként magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat felsorakoztatva, összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek meghatározó stílusirányzatát.

A tárlat a hazai biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai mellett a korabeli bécsi művészeti élet legnagyobb mestereinek alkotásaival is megismerteti a közönséget. A legjelentősebb magyar alkotók – Borsos József és Barabás Miklós – mellett Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser és a legnagyobb osztrák festők alkotásai jelennek meg az összesen több mint 300 műtárgyat felvonultató nagyszabású kiállításon.

A Műcsarnok 1938-as festménykiállítása után először láthat ismét a közönség Magyarországon a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetét átfogóan reprezentáló tárlatot. A biedermeier a házi örömöket és a családját kedvelő polgár tárgykultúrája, a tükörsima ecsetkezeléssel, derűs színekkel megfestett képek és az egyszerű, jellegzetesen ívelt bútorok stílusának elnevezése. Magyarországon a biedermeier az osztrák művészeti hatások mellett fejlődő magyar festőknek köszönhetően gyökerezett meg, és maradt fenn egészen az 1860-as évekig.

A kiállítás az emberi életút főbb szakaszaiban és helyzeteiben tárja a látogatók elé az élet minden területén megjelenő biedermeier korszellemet. A születéstől a halálig vezető tematikai egységekből kibontakoznak a tipikusan ebben az időszakban nagy súllyal megjelenő témák, egyetemes toposzok és műfajok. Az egyes életszakaszok ábrázolásai és tárgyai mellett kirajzolódnak a korszak jelentős változásokat hozó történelmi kontextusai is a reformkortól a kiegyezésig. Ugyan a korszakot nagy történelmi fordulatok keretezik, a biedermeier művészet elsősorban az emberek mindennapjairól, a családi történésekről, az otthon nyugalmáról és intimitásáról szól.

A kiállítás tizenegy szekción, az emberi élet egyes korszakain (gyermek- és ifjúkor), horizontjain (születés, halál), az egyén társas viszonyain (házasság, család), társadalmi szintű funkcióin (hétköznapok, hivatás), terein (otthon, természet) és szabadidős tevékenységein (szórakozás) keresztül vezeti a látogatót.

A műtárgyak nagy része hazai – Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum – és osztrák közgyűjteményekből, többek között a bécsi Belvederéből és a Wien Museumból érkezik a tárlatra.