2008-ban ünnepeljük Hunyadi Mátyás királlyá választásának és trónra lépésének 550. évfordulóját, és ugyanezen évben lesz 500 éve, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix királyné 1508-ban elhunyt.

A Budapesti Történeti Múzeum az évforduló alkalmából kiállítással kíván tisztelegni a király emléke előtt, amely az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett "Reneszánsz év 2008" rendezvényeihez csatlakozik, a "4x a reneszánszról" sorozat más kiállításaival együtt.

A Budapesti Történeti Múzeum tizenhét évvel ezelőtt, 1990-ben, Mátyás király halálának 500. évfordulóján országos, történeti kiállításnak adott otthont, amely átfogó képet kívánt nyújtani az uralkodóról és a korabeli Magyarországról. Ezt megelőzően pedig 1982-ben Schallaburgban, majd 1983-ban a Magyar Nemzeti Galériában nagyszabású tárlat mutatta be Corvin Mátyást és az udvarából szétsugárzó magyarországi reneszánsz művészetet. Ilyen időben nem túl távoli előzmények után és a rendelkezésünkre álló lehetőségek és szűk időkeretek figyelembe vételével jelen kiállítás nem arra vállalkozik, hogy átfogó történeti vagy művészettörténeti körképet nyújtson Mátyás király korszakáról, hanem jól körülhatárolható módon, annak egy szegmensét kiválasztva, a királyi udvar témáját körüljárva idézi fel az uralkodót és környezetét.

Építészettörténészek és művészettörténészek vizsgálják behatóan a királyi udvaroknak helyet adó rezidenciák épületegyütteseit. Az udvari hétköznapok és ünnepnapok, a mindennapok kereteit megszabó viselkedési normák kutatását számos tudományág kutatja a történeti anthropologiától a régészetig. De nem marad figyelmen kívül az udvart alkotó udvartartás személyi köre és az udvar fenntartásának anyagi alapja sem.

A Budapesti Történeti Múzeum 2008-as Mátyás kiállítása tehát az uralkodó udvarának szeretne fokozott figyelmet szentelni. Mátyás trónra jutása, illetve természetes fiának, Corvin Jánosnak utódlására, vagyis a dinasztia alapításra tett kísérlete jelenti azt a természetes keretet, amelybe a kiállítást szeretnénk elhelyezni.

A kiállítás törzsét az udvar többszempontú bemutatása jelenti. Megismertet a portréművészet alkotásain keresztül a király és a királyné személyével, az udvar hatalmasaival, bemutatja a dicsőséges hadakozáshoz és a jeles művészetpártoláshoz nélkülözhetetlen pénzügyi alapokat, elvezet a király hadi táborába, végigkísér az udvar helyszínein, a királyi udvar ünnep- és hétköznapjainak helyet adó budai, visegrádi és bécsi palotákon, beavat a vallási élet megnyilvánulásaiba, végül Corvina-kódexek és szobrok segítségével megidézi az újra az antikvitás felé forduló, humanista szellemi központot. Mindezt kiegészíti az egész kiállításra jellemző kitekintés, a korszak legmodernebb európai szellemi hatásainak felmutatása, amely Mátyás esetében különösen az itáliai fejedelmi udvarokkal és a római Szentszékkel igen intenzív volt.