Az 1848. április 11-én szentesített törvények közül a XXII. törvénycikk intézkedett a nemzeti őrseregről. Ezt a "személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke" biztosítása, vagyis belső rendészeti feladatok ellátása érdekében hozták létre. Ennek során a meghatározott vagyoni és egyéb feltételeknek megfelelő személyeket össze kellett írni. A törvény szerint a 200 pengő forint értékű házat, vagy földet birtoklók, vagy ennek hiányában 100 pengő forint évenkénti tiszta jövedelemmel rendelkező, húsz és ötven év közötti, gazdai hatalom alatt nem álló "honlakosok a nemzetőrségbe beírandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak".

Az összeírás elhúzódása, az egyes rendelkezések eltérő értelmezése végül azt eredményezte, hogy egy-egy településen - így Tiszafüreden is - többször elkészítették a listát. A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum gyűjteményében három összeírási lista is megtalálható. A névsorok elemzése értékes adalékot szolgáltat arra, hogy a mezővárosban hogyan értelmezték a törvénycikk egyes pontjainak rendelkezéseit. Pl. a vagyoni cenzust, az életkor meghatározása, illetve az önkéntesség kérdése. A listák összevetése ugyanakkor az összeírás egyéb körülményeire, fogadtatására is fényt derít.

Az első lista a május 29-i keltezésű névsor, amely 202 személy nevét tartalmazza A következő névsor valószínűleg augusztus közepén készülhetett. Ez egy bővebb változat és 248 nevet tartalmaz. Ennek elkészítésekor minden bizonnyal a május végi listára támaszkodhattak, hisz az 1-201. sorszámig szereplő nevek csaknem azonosak. A második listán mindenesetre a készítéskor feltüntették például, hogy Tolvaj István "meg lőte magát" vagy hogy Sipos Benjámin meghalt. A halálozási anyakönyvek tanulmányozása után tudtuk így kideríteni, hogy ezek szerint a második névsor augusztus közepén készülhetett. A harmadik névsor, egy betűrendbe szedett kis füzet minden bizonnyal ezt követően készülhetett. Ez egyben a legteljesebb, hisz összesen 329 nevet tartalmaz.

A három forrás alapján készült névsorban összesen 373 személy neve található. A névsorok összevetése így utólag is roppant izgalmas, mert ebből nemcsak a korabeli társadalmi viszonyokról, hanem a vármegyei és a helyi adminisztráció működéséről is érdekes képet kapunk.

Dr. Vadász István