Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Bihari Múzeum - Berettyóújfalu
A múzeum épülete
Cím: 4100, Berettyóújfalu Kálvin tér 1.
Telefonszám: (54) 402-390, (54) 500-340
Nyitva tartás: H-P 9-16
Minden hónap utolsó előtti szombatján, illetve nemzeti ünnepeinken a múzeum 10-16 óráig nyitva tart.
A legalább két héttel korábban bejelentkezett csoportokat szombaton és vasárnap is fogadjuk előre egyeztetett időpontban 10-16 óra között!
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2003.05.22. - 2004.01.30.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
(6-26 év )
250 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
250 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(25 főig)
1000 HUF
/ csoport
Fotó
500 HUF
Videó
500 HUF
Berettyóújfaluban a lepelszerű kisbundát "túri bundának" hívták. Az I. világháborúig tartott a divatja, a századközepére már eltűnt. Nem volt olcsó, de a legszegényebbek kivételével a gazdatársadalomban általános viselet volt.
Részlet a kiállításból Több darab bőrből állították össze a csípőig érő pelein szabású kisbundát, melyen az összeállító varrások voltak az első díszek. Ezek a varrások mezőkre osztották a bundát. 2 elejéből, 2 oldalából, 1 hátából áll; vállrész nincs, állógallér és purzsagallér (purzsaprém) jellemzi.

A nagybunda vagy más néven suba a racka juh bőréből készült fehér színű, fekete gallérral díszített felsőruházat. Csak a vagyonosabbak engedhették meg maguknak: Újfaluban például gazdaviselet volt.
Két alaptípusa volt: az ünneplő suba báránybőrből és a kocsisruha rackából. Az ünneplő suba válla hímzett volt, gallérja fekete báránybőr. Száraz időben bőrével, esős időben szőrével kifelé hordták. A bundákat a XIX. századig sodrott selyemszállal hímezték, később a merinó birka gyapjából készült festett gyapjúfonállal díszítették. A bunda alapanyaga a racka bőr volt, mert jobban bírta az öltést.

A guba (vagy fürtösguba) a legegyszerűbb, legrégibb viseletdarabok egyike. A fürtösguba a racka juh szőréből szőtt téli felsőgúnya, szabásmintája egyszerű, ujja is van. Meleg, de szellős, védett az eső ellen. Lehetett szürke, fekete, vöröses és fehér. Berettyóújfaluban a pirossal szegett fekete gubát hordták.
A XVIII-XIX. századig divatos viselet volt. Gyártása a XX. század elején megszűnt. A korábban általános viselet végül a szegénység szimbóluma lett. Szólásunk is erről tanúskodik: "Suba subához, guba gubához!"

A szűr egyszerű szabású, ujjas, férfi felsőruházat. Az ujj később elveszíti jelentőségét, rövidül és végül bevarrják. A pásztor mindene a szűr: véd az eső, a szél és a hó ellen, nyáron pedig árnyék, derékalj, párna és takaró is egyben.
A kisbéres kisbojtár éves szolgálatért kapott szűrt. A parasztlegény addig nem házasodhatott meg, míg cifra szűrt nem szerzett magának az esküvőre. Leánynézőbe is cifra szűrbe ment. Távozáskor, véletlenül-szándékosan ott felejtette a szűrét. Ha elfogadták, szívesen látták őt, ha nem, akkor kirakták a szűrét a ház elé, ekkor a legény visszaosont és elvitte a szűrét: innen a mondás: "kitették a szűrét".
A cifraszűr a magyar paraszt díszruhája volt egész életén át. A gazdagabbaknak kettő is volt: egy viselős és egy ünnepi.