A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt.

A kastélyegyüttes déli szárnyában - Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A kastélyszínház tehát hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.

Erzsébet királyné kívánságára lakosztályában kedvenc színe, az ibolya volt jellemző. Később az ő szobáiban is bécsi mintára változtatták meg a berendezést, a kiállítás azonban a királyné személyiségét jobban tükröző színvilágot használja.

A kiállítás első termében bemutatjuk a gödöllői bunker építéstörténetét rövid szövegekkel és tervrajzokkal a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből, valamint itt lesz látható a bunker makettje is. Fotók és ismertető szövegek mutatják be a magyarországi II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit, pl. a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert, a moszkvai Sztálin-bunkert.